2019. március 18. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2018. december 12. 13:43

A fehér karácsonyokról

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék, lehetőleg hó formájában.

Bíróné Kircsi Andrea

„Nem ilyen telek voltak ám, mint mostanában”

Sokan gondoljuk azt, hogy a mai fiatal generációk már nem élhetnek meg olyan hideg teleket és havas karácsonyokat, mint az idősebb generációk. Az tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik. Árnyaltabbá válik a kép, ha a hőmérsékletváltozás irányát és mértékét minden téli hónapban megvizsgáljuk: 1901 és 2017 között 58 állomás adatai alapján sem decemberben, sem januárban nincs egyirányú hőmérsékletváltozás 90%-os megbízhatósági szinten, tehát az évszak melegedése kizárólag a februárban megfigyelt változásoknak köszönhető. A téli hőmérsékleti idősoron (1. ábra) látható, hogy az évszakos középhőmérséklet évről-évre nagyon változékony. Szinte minden évtizedben volt igen enyhe és fogcsikorgató hideg tél is. A leghidegebb téli időszak 1901 óta 1939/1940-ben volt, míg a legmelegebbet 2006/2007-ben figyeltük meg.

1. ábra: Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2018 között
(homogenizált és interpolált adatok alapján)


A december havi középhőmérséklet (2. ábra) sokéves átlagban nulla fok közelében alakul az országban. Egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek. Megfigyeléseink szerint 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (-5,8°C fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (+4,4°C) a következő évben, 1934 decemberében fordult elő. Az várakozásainkkal ellentétben a legmagasabb átlaghőmérsékletű decemberek a múlt században fordultak elő (1915, 1916, 1934, 1960, 1985). Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak olyan enyhék, mint a korábban feljegyzettek. Ha hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (-4,7°C).

2. ábra: Az országos decemberi középhőmérsékletek 1901 és 2017 között
(homogenizált és interpolált adatok alapján)


Az éghajlati normál szerint, az 19812010 időszak átlagában a napi középhőmérséklet országos átlaga decemberben fokozatosan csökken és csak a második dekád végén éri el a fagypontot, így karácsonyra vagy az év végére jellemző az olyan hideg idő, amikor a lehullott hó megmarad. Persze ha hullik csapadék. Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy a téli hónapok csapadéka az évszakok között a legkisebb. A téli csapadék mennyiségének változása növekvő irányú, de nem szignifikáns sem 1901-től, sem pedig a nyolcvanas évek elejétől.


Hótakaróba burkolózó táj vagy karácsonyi hóesés

Az éghajlati visszatekintésben 19512017 között öt városban (Budapest-Pestszentlőrinc, Debrecen repülőtér, Szeged külterület, Pécs Pogány, Szombathely) és Kékestető állomáson vizsgáltuk meg az év egyik legszebb ünnepén, december 24-én szenteste, illetve a karácsony két napján, 25-én és 26-án volt e havazás, illetve ha volt hótakaró, akkor mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság (3. ábra) az ünnep alatt. Mindkét paraméter észlelésből származó információ, hiszen számos olyan légköri jelenség van, amelyet megfigyelünk, teljes mértékben automatizált mérés napjainkban nagy kihívást jelent.

 

3. ábra: A legnagyobb észlelt hó vastagság december 24-26 között az 19512017 időszakban

A legnagyobb hó vastagságot 1981 karácsonyán észleltük, akkor a Kékesen 70 cm-t mértek (4. ábra). A többi 5 városban a ’60-as és a ’90-es évtizedben volt a legtöbbször fehér a karácsony. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hótakaró. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város. Ugyanakkor Budapesten 1969-ben és 1970-ben volt utoljára karácsonykor legalább 20 cm vastag hóréteg. Sajnos 2010 után a legtöbb évben a karácsony jellemzően hó nélkül telt.

4. ábra: Legnagyobb észlelt hóvastagság december 24-26 között 19512017 között Kékestető állomáson

Az 19512017 időszakban átlagosan 3-6 évente havazott a bemutatott városokban december 24-26 között mindhárom napon. Kékestetőn havazott a legtöbbször, de 2001 óta csupán 5 karácsony alkalmával esett hó az ország legmagasabb pontján. Ha pontosan ezeken a napokon nem esett a hó, Kékestetőn akkor is szinte minden évben fehér volt a karácsony az ezredforduló első évtizedéig. 2010 után azonban mindössze háromszor (2011, 2012, 2017) fordult elő, hogy a karácsonyi ünnepek alatt havas táj fogadhatta az ide látogatókat.


 

Tanulmányok