2019. július 23. kedd
Tanulmányok

OMSZ: 2019. július 10. 08:42

Zivatar vonal és hidegfront találkozása

2019. július 7-én főként az ország déli részén heves zivatarok alakultak ki. A zivatarokkal járó szélviharok többfelé okoztak problémákat, elsősorban Somogy-megye déli területeiről, Barcs térségéről és Békés-megyéből, Gyula környékéről érkeztek kárjelentések. Ennek a viharnak is megvolt a meteorológiai sajátossága: egy északnyugati hidegfront és egy délnyugati zivatarvonal versenyfutása állt az események hátterében, a két időjárási rendszer között a zamárdi fesztiválozók megmenekültek a heves zivataroktól.

OMSZ: 2019. július 1. 16:25

Pusztító zivatarok Kelet-Magyarországon

2019. június 27-én egy rendkívül heves zivatarvonal érte el az északkeleti országrészt, és vonult dél felé, szinte párhuzamosan a keleti határral. A vihar átvonulása súlyos károkat okozott az infrastruktúrában, mindenekelőtt az áramszolgáltatásban és a közlekedésben. Az orkán erejű széllel és jégesővel kísért zivatarcellák nem kímélték a lakóépületeket sem, több száz épületkárról érkezett jelentés.

OMSZ: 2019. június 24. 15:48

Intenzívebbé váló csapadékhullás – mit mutatnak a hosszú idősorok?

Az OMSZ éghajlati adatbázisa alapján végzett vizsgálatok szerint a csapadék szélsőséges jellege fokozódott, a heves események gyakoribbá váltak térségünkben. A rövid értékelőből az is kiderül, hogy hol mértünk 100 mm-t meghaladó mennyiséget egy nap alatt Magyarországon.

OMSZ: 2019. június 24. 13:40

Magyarország 25 éve az ECMWF társult tagja

Az elmúlt évtizedekben a középtávú időjárás előrejelzések megbízhatósága jelentős mértékben nőtt. A hazai fejlődést jelentős mértékben segítette, hogy Magyarország 1994-ben a közép-keleti európai régióból elsőként csatlakozott a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához, az ECMWF-hez.

OMSZ: 2019. június 22. 10:10

Nagy csapadékot adó zivatarok

Az időjárás szempontjából június a zivatarok hónapja, rendszerint ekkor a legerősebb a légköri konvekció. 2019 júniusában gyakran találkozhattunk nagy csapadékkal járó zivatarokkal, amelyek főbb jellemzője a kisebb területeken, vagy egy hosszabb vonal mentén kialakuló felhőszakadás volt, amelynek során egy-két óra leforgása alatt 40 mm-t is meghaladó eső zúdult a talajra. Az ilyen helyzetek velejárója, hogy néhány tíz kilométerrel távolabb minimális, vagy semmi csapadék nem fordul elő. Az alábbiakban bemutatásra kerülő 2019. június 16-i Tokaj környéki, illetve június 19-i fonyódi 90 mm-t meghaladó, rendkívüli mennyiségű esővel fémjelzett napok ilyen szempontból tipikusnak tekinthetők.

OMSZ: 2019. április 4. 11:11

Aszályhelyzet Magyarországon, kitekintés a Duna régióra

2019 első negyedévében az előzetes adatok szerint alig több mint 40 százaléka hullott a sokéves csapadékátlagnak országosan. Különösen a február és a március volt száraz. A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadékot mértünk, A márciusi havi összeg nem éri el a 11 mm-t az előzetes adataink szerint, ami alig több, mint a havi normál 30 százaléka. Az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna-Tisza közét és a Nagykunságot mindkét hónapban elkerülték csapadékot adó légtömegek.
Tágabb térségünket is érinti a jelenlegi aszály. Az aszályos állapot tér és időbeli fejlődése nyomon követhető a DriDanube projektben fejlesztett, már magyar nyelven is elérhető Aszálykezelői Felhasználói Szolgáltatás: Drought Watch segítségével.

OMSZ: 2019. március 11. 10:49

Műholdas vegetációs indexek és szántóföldi kultúrák termésátlagainak vizsgálata

A természetes- és a kultúrnövények globális műholdas megfigyelése mintegy 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az azóta eltelt időben a mérések nagyon sokat fejlődtek: a térbeli felbontás bizonyos paraméterek esetében 10 m-es nagyságrendre nőtt, (melyen már az egyes mezőgazdasági táblákat is nyomon lehet követni), tucatnyi vegetációs index került kidolgozásra, melyek mindegyike a földi növényzetet jellemzi különböző szempontok szerint. Az alábbiakban ezeket az indexeket tanulmányozzuk, vizsgáljuk azok elérhető idősorait búza, repce, kukorica és napraforgó termésátlagokkal összevetve. Jelen írás az indexeket részletesen bemutató, „A növényzet műholdas megfigyelése – vegetációs indexek” című tanulmány folytatása.

OMSZ: 2019. február 21. 08:26

A növényzet műholdas megfigyelése – vegetációs indexek

A természetes- és a kultúrnövények globális műholdas megfigyelése mintegy 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az azóta eltelt időben a mérések nagyon sokat fejlődtek: a térbeli felbontás bizonyos paraméterek esetében 10 méteres nagyságrendre nőtt, (melyen már az egyes mezőgazdasági táblákat is nyomon lehet követni), tucatnyi vegetációs index került kidolgozásra, melyek mindegyike a földi növényzetet jellemzi különböző szempontok szerint. Az alábbiakban ezekből az indexekből mutatunk be néhányat, megnézzük azok 2018-as hazai alakulását, valamint 20 éves (például növényzettel való borítottság) adatsorokat is megvizsgálunk. Az NDVI index az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján operatívan elérhető, onnan ismerhető. Bemutatjuk ezen túl, a mai hatalmas mennyiségű adat és információ özönben az eligazodást segítendően, a DMP, a LAI, a FAPAR, és az FCOVER indexeket, melyek nemzetközi szakanyagokban gyakran megjelennek.

OMSZ: 2019. január 16. 13:20

A 2018-as év agrometeorológiai áttekintése

A 2018-as év is emlékezetes marad a mezőgazdaság számára, hiszen az időjárás jócskán kitett magáért. A hideg március és a nagy kora tavaszi belvizek után a tavasz második felében szárazság és igen meleg idő következett, aminek következtében minden növény gyorsabban és hamarabb fejlődött a szokásosnál. A nyár hetekig tartó zivataros időt hozott, majd száraz idővel búcsúzott. Ősszel az ország nagyobb részén komoly aszály alakult ki rekord alacsony dunai vízállásokkal, és csak november végétől indult meg a csapadékhiány pótlódása. Ez a nagy változékonyság egyes kultúrnövényeknek kedvezett, míg másoknak nem; helyenként előfordultak rekord közeli termésátlagok és olyan helyek is, ahol az egész termés megsemmisült.

OMSZ: 2018. december 12. 13:43

A fehér karácsonyokról

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék, lehetőleg hó formájában.

Cikkek száma:
Tanulmányok