Az elmúlt négy napban az Ibériai-félsziget felett örvénylett a Gloria, és elsősorban Spanyolország keleti partvidékén és a Baleár-szigeteken okozott jelentős károkat.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körbeli megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

Utoljára 1957-ben volt olyan magas légnyomás a Brit-szigetek felett, mint ami ma és holnap várható a térségben; akár az 1050 hPa-t is elérheti. Ilyen erős anticiklon inkább csak azokra a területekre jellemző, ahol a hőmérséklet hónapokig több tíz fokkal van fagypont alatt (a hideg levegő sűrűbb), tehát az Antarktiszon, Grönlandon és Szibériában.

Az elmúlt hetekben, hónapokban Ausztráliában hatalmas területen pusztítottak erdő- és bozóttüzek, kisebb területen még jelenleg sem sikerült megfékezni a lángokat. Az extrém szárazság rendkívül sokat rontott a helyzeten. Az előttünk álló hétvégén az időjárás is próbál besegíteni az oltásba. 

Január 17-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara az idei évben is megrendezi már hagyományosnak számító Nyílt Napját, amelyen az  Országos Meteorológiai Szolgálat, illetve a meteorológus szakma is bemutatkozik.

A Kárpát-medencében megült hideg levegő a magasabb szinteken fújó erős szél ellenére is csak néhány helyen, főként a Kisalföldön szakadozott fel.

Mit érdemes tudni a következő szűk egy hét időjárását meghatározó hidegpárnáról.

1987. január 10-én este már szinte az egész országra kiterjedt a havazás, amely megszakítás nélkül folytatódott is ‒ három napon keresztül. Az észak-északnyugat felől beözönlő hideg és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése gyakorlatilag egy önálló kis ciklont hozott létre a Kárpát-medence felett. Az erős szél országszerte hatalmas hóakadályokat épített, és heves hófúvások is nehezítették a közlekedést. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket ennél is vastagabb hótakaró borította. Eközben évszázados hidegrekordok és csapadékrekordok dőltek meg...

A 2020-as év első hidegfrontja nyomán a Dunántúlra beáramló hideg levegő január 2-ra a Dunántúlon is nyugalomba jutott, vagyis a talaj közeli rétegekben megülepedett. A talaj menti hideg levegőt egy éles záróréteg, un. légköri inverzió választotta el a felette lévő tiszta levegőtől. Az inverzió erősen megnehezítette az alsó légköri aeroszolok magasba jutását aminek következtében a tiszta levegőben a néhány száz méter magas hegycsúcsokról vízszintes irányban nagy távolságra lehetett ellátni.