A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és partnerszervezetei összeállítottak egy jelentést, ami az éghajlatváltozás fizikai jeleire figyelmeztet. A növekvő szárazföldi és óceáni hőt, a gyorsuló tengerszint emelkedést emeli ki a riport. Az időjárási és éghajlati eseményeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre, az emberi egészségre, a migrációra, az élelmezésbiztonságra, valamint a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásait is bemutatja az értékelő.

Március 6-án reggelre már nagy területen eleredt az eső, és lassan, fokozatosan a keleti tájakra is megérkezik a csapadék. Az Északi-középhegység egyes részein, a Dunazug-hegyvidéken vagy a Visegrádi-hegység csúcsain havas eső, a magasabban fekvő tájakon (például Kékestetőn) hó hullik.

A viharos erejű szél ismét annak köszönhető, hogy egy ciklon kimélyülése éppen térségünkben zajlik. Az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak (izobár) jól kirajzolják a ciklon középpontját, amely február 28-án délben a Dél-Alföld felett helyezkedett el. A cikloncentrum köré felcsavarodó meleg nedves levegő pedig csapadékképződéshez vezet, emiatt alakult ki az ormányszerű radarkép. A ciklon mögött (nyugaton) már északnyugati a szél, előtte viszont még délies, és jóval gyengébb. A rendszer hátoldalán alacsony szinteken még van annyi nedvesség a légkörben, hogy záporok alakulhassanak ki, de estére ezek is megszűnnek.

A globális átlagos szárazföldi és az óceánfelszín hőmérséklet 2020 januárjában a legmagasabb volt a NOAA (USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala) által karbantartott, 1880-ig visszanyúló 141 éves globális átlagos januári hőmérsékleti adatsorban.

Az Esperanza argentin kutatói bázison az Antarktiszi-félsziget északi csúcsán, 2020. február 6-án 18,3 Celsius fokos új hőmérsékleti rekord állt be, ezzel megdőlt a korábbi 2015. március 24-i 17,5 fokos rekord, adta hírül az argentin nemzeti meteorológiai szolgálat.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) időjárási és éghajlati szélsőségek archívumát felügyelő bizottsága most ellenőrzi, hogy valóban új rekord állt-e be az Antarktiszon.

Európában, és az egész észak-atlanti térségben a zonális áramlás a meghatározó már hetek óta, és várhatóan a február nagy részében is ez marad a jellemző helyzet. Ilyenkor a hideg és meleg levegő nem tud hatékonyan elkeveredni egymással, tehát nem az észak-déli, hanem a nyugat-keleti áramlás dominál. Az Atlanti-óceánon kialakuló (vihar)ciklonok a hideg és meleg levegő határán rendkívül gyorsan megerősödnek és haladnak kelet felé, a gyors mozgás pedig viharos szelekkel jár együtt. Hazánkban egyébként nem is csak a ciklon maga okozott gondot. Hétfőn (február 10.) ugyanis a Dél-Dunántúlon még a front előoldalán kialakuló erős délnyugati áramlással jártak együtt a legnagyobb károk.

Jövő hét elejére ismét rendkívül, még a téli időszakhoz képest is szokatlanul erős nyugatias áramlás alakulhat ki Európa felett. A kontinens nagy részén viharos, vagy akár orkán erejű széllökésekre kell készülni. Hazánkban – részben az Alpok áramlásmódosító hatása miatt – a délnyugati szél elérheti a viharos, 70-100 km/h-es sebességet. A délnyugati irányból fújó (ritkán ekkora erősségű) szél a nyilvánvaló kellemetlenségek mellett egy érdekes jelenséget is tud okozni: kibillentheti a magyar tenger vízszintjét.