Nyugat-Európa felől fokozatosan közeledik egy frontrendszer, amelynek hatására az Alpok környezetében október 15-én sok helyen kell kiadós mennyiségű csapadékra készülni: többnyire az eső fog esni, de a magasabb csúcsokon havas eső, havazás is valószínű, számottevő hóréteg is kialakulhat egyes részeken. A csapadék szerdán már térségünket is eléri, de jóval kisebb mennyiségekre számíthatunk.

A tájfunban péntek reggel 250 km/h körüli maximális lökéseket mértek, miközben a központjában a légnyomás 925 hPa. A légörvény 25 km/h-s sebességgel mozog észak, északnyugat felé. Özönvízszerű esőre, orkán erejű széllökésekre, földcsuszamlásra, a szél által visszaduzzasztott folyókra figyelmeztetnek a japán meteorológusok. Az ECMWF modell előrejelzésében a várható csapadékmennyiség helyenként a 400 mm-t is meghaladhatja, mindez akár 150-160 km/h feletti széllökések kíséretében.

Az ország nagy részén fagyosan indult a reggel, ezzel pedig nem csupán az idei őszi szezonra, hanem a mai napra vonatkozó minimum-hőmérséklet rekordja is megdőlt. Előzetes adatok alapján elmondható, hogy Nyírlugoson volt a leghidegebb, ott -6,2 fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. Ez pedig jócskán alulmúlta egyrészt a -2,4 fokos szezonrekordot (amit még idén szeptember 20-án mértek Zabarban), illetve a mai napra vonatkozó, -3,6 fokos abszolút minimum-hőmérsékletet, ami szintén Zabarban fordult elő 2002-ben.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az elmúlt öt évre vonatkozó globális éghajlati értékelő jelentésének fő üzenete, hogy gyorsuló változásoknak vagyunk tanúi, a rekord magas üvegház koncentráció további melegedést okoz. A változást egyértelműen jelzi a tengerszint emelkedése, a fokozódó jégvesztés, és a szélsőséges időjárási események előfordulása. A 2015–2019 közötti öt év az eddigi legmelegebb ötéves időszak a mérések szerint. A globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt, s 0,2 fokkal, mint az előző öt év (2011–2015) átlaga.

Hazánktól délre, az Adriai-tenger fölötti középponttal magassági hidegörvény figyelhető meg, amely az előző 24 órában a Balkán-félszigeten jelentős csapadékot okozott. Montenegróból és Albániából több helyről is 100 mm-t meghaladó napi csapadékösszeget jelentettek ma reggel, de Zágrábban is 96 mm esett. A horvát fővárosban a rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvíz is kialakult. Magyarországot ennek a rendszernek a csapadékzónája csak érintette; a Mura és a Dráva mentén, illetve Baranya megye déli felén esett kiadósabb eső. Kémesen 32, Drávaszabolcsban 43 mm csapadék hullott le 24 óra alatt.

2019. szeptember 23-án, hétfőn 09:50-kor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Már nincs visszaút, megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, s a sötétség egyre nagyobb szeletet hódít el napjainkból. Teszi ezt egészen decemberig, amikor új lendülettel a fény megint utat tör magának.

30 évvel ezelőtt lépett érvénybe az a nemzetközi egyezmény, amely folyamatosan kivonja az ózonpajzsot bontó vegyi anyagokat. 1987. szeptember 16-án 27 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára 198 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben. Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Szemet gyönyörködtető műholdképek segítik a meteorológusok munkáját. A számtalan típusú műholdkép nem csak az aktuális helyzet megismerésére, de az előrejelző modellek számításainak pontosítására is használható. A Föld körül keringő és „lebegő” számtalan műhold nem csak az ún. látható tartományban készít képeket (hasonló ahhoz, ahogy mi is látnánk a műholdról), hanem sok más sugárzási csatornára is érzékeny a „szeme”.