2025. júliusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek közt Kanada délkeleti mezőgazdasági területein, az Egyesült Államok nyugati államaiban, Brazíliában, Ausztráli nyugati és középső területein valamint Franciaországban, Németországban és Nagy-Britannia délkeleti tájain. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten az amerikai Középnyugat északi részén, Nigériában, Ausztrália délkelei és délnyugati tájain valamint Nagy-Britannia délkeleti részén mutat (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például az USA keleti felén, Kína északkeleti részén, a Koreai-félszigeten és Japánban valamint Norvégiűban és Új-Zélandon is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrikában a Száhel-övezet keleti felén, Dél-Afrikában, Ausztrália jelentős részén, Európa déli és keleti országaiban, és igen nagy területen, az USA nyugati felén, , Brazília és Argentína jelentős részén. Ugyanakkor több esett az USA középső államaiban és Oroszország jelentős területein (4. ábra). 

Európa
Európa nagy részén – a Balti-tengeri térség kivételével – és Észak-Afrika partvidékén tartós hőhullámok alakultak ki, sok helyen 25 vagy annál több napon keresztül haladta meg a napi maximumhőmérséklet a 30 °C-ot. Ez a meleg időszak 4 °C-kal is melegebb volt az ilyenkor szokásosnál, és több térségben 40 °C fölötti csúcshőmérsékleteket is mértek, különösen a délnyugat-ibériai térségben, Észak-Afrikában és Törökország nyugati és délkeleti részein. A csapadékhiány különösen súlyosan érintette a Balkán-félszigetet, Magyarország és Románia nagy részét, Ukrajna középső és keleti területeit, Törökország jelentős részét, valamint Olaszország, Franciaország, Németország és a Pireneusi-félsziget egyes részeit. Ezeken a területeken a havi csapadékösszeg sok helyen még 30 mm sem volt, ami az átlagos érték felét sem érte el. Ezzel szemben csapadéktöbblet alakult ki a Balti államokban, Skandinávia középső és északi területein, valamint Északkelet-Olaszországban és Aragónia térségében, ahol a havi csapadékösszeg a 150–250 mm-t is elérte jelentősen meghaladva a sokéves átlagot. (5-7. ábrák)

Terméskilátások
Európa terméskilátásai régiónként jelentősen eltérnek. Dél-Európában főként a nyári növények állapota tükröződik, mivel az őszi vetésű kultúrák már érnek vagy le vannak aratva. az Ibériai-félszigeten továbbra is kedvezőek a terméskilátások mind z őszi vetésű, mind a nyári növények számára. Olaszországban viszont a növényzet aktivitása általában az átlag alatt van, ami a gabonák érési fázisának előrehaladottságával, valamint a nyári növények fejlődésének késésével magyarázható. Franciaországban a délnyugati országrész kivételével sok helyen biomassza-hiány figyelhető meg a száraz és meleg időjárás miatt, különösen a nyári növények állapota romlott. Közép- és Észak-Európában, így például Németország északi részén, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában viszonylag kedvező vagy átlagos állapotokat jeleznek a műholdfelvételek, míg Németország déli és nyugati tartományaiban a meleg és szárazság miatt gyengébb a fejlődés. A Skandináv országokban, különösen Dániában és a balti államokban, az átlagosnál jobb növényzet-aktivitás figyelhető meg a korábbi és intenzívebb fejlődés miatt. A Kárpát-medencében és a Fekete-tenger térségében, különösen Dél-Ukrajnában és Dél-Romániában, negatív kilátások uralkodnak a csapadékhiány és a korai érés miatt, míg Törökországban a júniusi és júliusi forróság és szárazság rontja a terméskilátásokat. (8-13. ábrák)

Franciaország
A rekordmeleg június és a csapadékhiány a téli és tavaszi vetésű növényeket már kevéssé érintette, mivel azok már az érés végső szakaszában voltak vagy betakarításra kerültek. A termésátlagok országos szinten kissé meghaladják az ötéves átlagot, különösen a repce esetében, amely jól tolerálta a vízhiányt. Ugyanakkor az északi régiókban a tavaszi csapadékhiány miatt a búzatermés gyengébb lett. A nyári növényeket azonban a hőség és szárazság hátrányosan érintette, különösen az ország déli és keleti részein, ami miatt a terméshozam-előrejelzések ezekre a területekre már kissé az ötéves átlag alá estek.

Németország
A rendkívül meleg június felgyorsította a kalászosok érését és előrehozta az aratást, amely így mintegy két héttel korábban kezdődött a szokásosnál. Az őszi vetések és a tavaszi kalászos növények országos szinten jó állapotban voltak, a repce kifejezetten jól viselte a csapadékhiányt, míg az északi régiókban a búzaállomány helyenként gyengébb lett a tavaszi aszály miatt. A termésátlagok összességében kissé meghaladják az ötéves átlagot. Ezzel szemben a nyári növényeket – különösen a déli és keleti területeken – hátrányosan érintette a hőség és a szárazság, így ezek hozamkilátásai némileg az ötéves átlag alá estek.

Lengyelország
Lengyelországban a nyár első felének időjárása kedvezően alakult az őszi vetések számára, elősegítve azok beérését és lehetővé téve az aratás időben történő megkezdését. A csapadék mennyisége közel esett az átlaghoz, ami fenntartotta a megfelelő talajnedvességet, miközben a hőmérsékletek ritkán haladták meg a 30 °C-ot. Ez támogatta a szemkitöltődést és a jó minőségű termést. Ennek eredményeként a kalászosok és a repce hozamkilátásait kissé felfelé, az ötéves átlag fölé módosították. A nyári növények fejlődését a meleg időjárás gyorsította fel a májusi hűvös idő után, de a biomassza-felhalmozás elmaradt az átlagostól, így a hozamvárakozásokat kissé csökkentették. Az előrejelzett kiadós esőzések javíthatják a nyári kultúrák állapotát, ugyanakkor ronthatják a kalászosok minőségét, és nehezíthetik a betakarítást.

Románia
Az őszi gabonák hozamai kiemelkedőek, új rekord közeli szinten maradtak, köszönhetően a korábbi hónapok kedvező csapadékellátottságának, amely biztosította a szemkitöltődéshez szükséges nedvességet. A modellek és műholdas adatok egyaránt magas biomassza-felhalmozást jeleztek a fő termőterületeken. Ezzel szemben a nyári növények fejlődése június közepe óta romlani kezdett a csapadékhiány és a gyakori hőhullámok miatt, különösen az ország déli, kulcsfontosságú mezőgazdasági térségeiben. Bár július második hetében Észak-Romániában némi eső javította a vízellátást, délen a virágzási időszakban száraz maradt az idő, ami alacsony zöldtömeg felhalmozást eredményezett. Az alacsony folyószintek tovább rontották az öntözési lehetőségeket, így a nyári kultúrák hozamkilátásait jelentősen, az ötéves átlag alá kellett csökkenteni.

Spanyolország és Portugália
Az Ibériai-félszigeten a rendkívül meleg június felgyorsította az őszi vetésű növények érését és aratását, amely délen már befejeződött, és északon is gyorsan halad. Az intenzív hőség valamint az északi és keleti térségekben  előforduló jégesők helyenként csökkentették a várható hozamokat, de még így is az elmúlt évtized egyik legjobb termése várható. Az öntözött nyári növények jól tűrték a meleget, előrehaladott vegetatív fejlődést és megfelelő biomassza-felhalmozást mutatva. Ezzel szemben az esőre alapozott, különösen a későn vetett kultúrák megszenvedték a korai hőhullámot, ezért ezek hozamkilátásait kissé lefelé, az ötéves átlag szintjére korrigálták.

Olaszország
Olaszországban szélsőséges időjárás rontotta a terméskilátásokat. Észak-Olaszországban a júniusi és július eleji hőség jelentősen csökkentette a kalászosok, különösen a kenyérbúza hozamát, és negatívan hatott a korán vetett kukoricára is. A későn vetett és másodvetésű zöldkukorica jól fejlődik, de helyenként viharkárok is előfordultak. A szójaszépen növekszik, de a késői vetések miatt még mindig el van maradva a fejlődésben. A középső régiókban a száraz és meleg idő lerövidítette a szemképződést, a legtöbb növény esetében a termésbecsléseket az ötéves átlag szintjére csökkentették, kivéve azokat, amelyeket június végéig betakarítottak (pl. árpa, durumbúza).

Amerikai Egyesült Államok
A hónap első napjaiban Texas Hill Country térségében pusztító árvizek sújtották a térséget, különösen Kerr megyét, ahol a Guadelupe-folyó történelmi szinten áradt meg, több mint 100 ember halálát okozva. A középső és keleti államokban a záporos időjárás rendszeresen késleltette a mezőgazdasági munkákat, ugyanakkor kedvező feltételeket biztosított a nyári növények és legelők számára. A Nyugat nagy része ezzel szemben száraz maradt, különösen Kaliforniában, ahol július elején a Madre-tűz több mint 80 000 hektárnyi növényzetet égetett le. Az északi államokban a hőhullámok domináltak, míg a felhős, esős idő a déli középső régiókban visszafogta a hőmérsékletet. Július második hetében Texas egyes részei újabb heves esőzéseket kaptak, míg az ország középső és keleti felében a csapadék bőséges nedvességet biztosított a reproduktív fázisban lévő nyári kultúrák számára. Ezzel szemben a nyugati és északi Nagy-síkságokon uralkodó száraz, meleg időjárás fokozta az öntözési igényeket és a tűzveszélyt, valamint stresszt okozott az esőre támaszkodó növényeknél és legelőkön. A hónap közepén a záporok kissé visszahúzódtak, de továbbra is bőséges csapadék hullott a kukorica- és szójatermő övezetek egy részén, biztosítva a termés szempontjából kedvező feltételeket. A Nyugat nagy részén továbbra is forróság és aszály uralkodott, míg a Dakotákban és Közép-Texasban szokatlanul hűvös idő enyhítette a mezőgazdasági stresszt. Összességében a júliusi időjárás vegyes hatást gyakorolt: keleten kedvezőbb, nyugaton inkább kedvezőtlen feltételeket teremtett a mezőgazdaság számára.
Az országos statisztikák szerint július 20-án a kukorica állományok 74%-a volt jó vagy kiváló állapotban, és ez az arány a legjelentősebb kukorica termelő államban, Iowában a 86%-t is elérte. Ugyanekkorra az őszi búzának 73%-át aratták le, sikerült behozni a júniusi lemaradást.

Közép-Ázsia
Északon, különösen Észak-Kazahsztánban és a szomszédos orosz területeken, több hullámban is jelentős csapadék hullott (10–80 mm), ami kedvezett a tavaszi gabonák, különösen a búza és árpa vegetatív és generatív fejlődésének. A hőmérséklet a hónap első felében jellemzően az átlag fölött alakult, később visszatért a normál szinthez, illetve kissé az alá csökkent, ami ideális feltételeket teremtett a tavaszi gabonák számára. Ezzel szemben a déli régiókban, különösen Üzbegisztánban és Türkmenisztánban tartós hőség uralkodott, a hőmérséklet gyakran elérte vagy meghaladta a 45 °C-ot. Ez felgyorsította a virágzó gyapot fejlődését, de egyúttal fokozta a stresszt és jelentősen megnövelte az öntözési igényt. Kirgizisztánban és környékén a szokásosnál csapadékosabb időjárás enyhítette az öntözési szükségletet, és támogatta a nyári növények fejlődését.

Kelet-Ázsia
Északkelet-Kínában és az Észak-Kínai-alföld egyes részein a hónap során többször is előforduló záporok (10–100 mm, néhol ennél is több) javították a talajnedvességet, különösen a reproduktív szakaszba lépő kukorica és szója számára. Ezzel szemben Délkelet-Kínában a szokatlanul forró és száraz időjárás (akár 38 °C feletti csúcshőmérséklettel) komoly stresszt okozott a rizsállományokban.Tajvant és Kína délkeleti partvidékét a Danas tájfun sújtotta, amely helyenként 300 mm feletti csapadékot hozott, áradásokat és mezőgazdasági károkat okozva. Hasonlóan Japán keleti partvidékét is elérte egy trópusi vihar, amely lokálisan jelentős csapadékot eredményezett. Július közepén Dél-Korea és Japán egyes részein özönvízszerű monszunesők (200–400 mm) áradásokat váltottak ki, amelyek veszélyeztethetik a termésbiztonságot. Bár a kukorica és szója számára kedvező csapadékos idő továbbra is jelen volt Északkelet-Kínában, az Észak-Kínai-alföld egyes déli részein tartós aszály és a sokéves átlagnál melegebb hőmérséklet stresszelte a rizsállományokat. Összességében az északi területeken kedvezőbb, míg a déli régiókban inkább kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak júliusban.

Ausztrália
Júliusban Nyugat-Ausztrália délnyugati részén több hidegfront hatására ismétlődő esők (5–50 mm) javították a vegetációs fázisban lévő búza, árpa és repce kilátásait, bár az állam északi területein továbbra is hosszú távú csapadékhiány állt fenn. Dél-Ausztráliában és Viktóriában a csapadék szintén javította a talajnedvességet, míg keleten, különösen Új-Dél-Wales déli részén, az aszály továbbra is aggodalomra adott okot. A keleti partvidéken, a fő gabonatermő vidékeken kívül, rendkívül heves esőzések (helyenként 240–340 mm) okoztak lokális áradásokat. Észak-Új-Dél-Wales és Dél-Queensland szárazabb időjárása ugyanakkor kedvezett a mezőgazdasági munkáknak és a téli gabonafélék fejlődésének, amit a Vegetation Health Index is jó-nagyon jó állapotúnak jelzett. Július közepére száraz, napos idő és a sokéves átlagnál alacsonyabb hőmérsékletek jellemezték az ország nagy részét, ami csökkentette a növények vízigényét. A Murray-folyó medencéjében azonban a csapadékhiány tartós aszályos körülményeket eredményezett, míg északabbra – például Észak-Új-Dél-Walesben – a mérsékelt esők fenntartották a jó nedvességi viszonyokat. Összességében a hónap inkább kedvezett a téli növények fejlődésének, de a déli régiókban az aszály továbbra is korlátozó tényező maradt.

Mexikó
Júliusban Mexikóban országszerte bőséges csapadék hullott, amely jelentősen javította a nyári mezőgazdasági kultúrák, különösen a déli felföldi kukoricaövezet terméskilátásait. A hónap elején trópusi rendszerek hatására helyenként 200–400 mm-nél is több eső esett, főként Tamaulipas államban, ahol villámárvizek is kialakultak. Az északi, aszállyal sújtott régiókban ugyanakkor csak szórványos záporok enyhítették a vízhiányt, és továbbra is súlyos öntözési gondok álltak fenn. A déli kukoricatermő vidékeken rendszeres esők (10–100 mm) tartották fenn a jó nedvességi állapotokat, és július közepére ezek a területek teljesen mentesek voltak az aszálytól. A csapadék hozzájárult a hőmérséklet mérsékléséhez is, amely általában a sokéves átlag körül alakult, különösen a déli és középső régiókban. A Mexikói-monszun hatására az északi területeken is előfordultak esők, de ezek nem voltak elegendőek a tartós szárazság megszüntetéséhez. Az ország délkeleti részén és a Yucatán-félszigeten viszont csupán gyenge csapadék hullott, ami kevesebb kedvező hatással járt a növénytermesztésre.

Kanada
Júliusban a Kanadai Prérin főként meleg és száraz időjárás uralkodott, ami fokozódó agrometeorológiai stresszt okozott a tavaszi vetésű gabonákban és olajos növényekben. A kedvezőtlen szárazság és a mérsékelt hőmérsékleti ingadozások ellenére a vetési időszak kedvező volta és az időszakos esők fenntartották a növények fejlődési ütemét, különösen Alberta és Saskatchewan déli régióiban. A délkeleti termőterületeken meleg és időszakosan száraz időjárás uralkodott, amely elősegítette a nyári növények fejlődését és a téli búza érését, valamint a betakarítás megkezdését, különösen Délnyugat-Ontarióban. A csapadék jellemzően kevés volt, de Kelet-Ontarióban és Dél-Québecben több helyen előfordultak záporok, amelyek kedveztek a legelők növekedésének és a talajnedvesség fenntartásának. Összességében a meleg, többnyire kedvező időjárás jó feltételeket biztosított a növénytermesztéshez.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2025. július 24.

1. ábra
VHI Index 2025. július első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. július első dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. június havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. június becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. június 1. és július 12 között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék karikák: hideghullám,
narancs karikák: meleghullám)

6. ábra
A 2025. június 1. és július 12. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2025. június 1. és július 14. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

9. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

11. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

12. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

13. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)