Tovább fokozódó aszály

Az elmúlt héten elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok hazánkban. Vasárnap markáns hidegfont érkezett, mely sokfelé, de csak nagyon kevés esőt hozott. Az elmúlt 10 során csak kisebb körzetekben hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, az ország nagyobb részén semmi vagy alig pár szem eső esett (1. ábra). A csapadékhiány tovább fokozódott: az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 20-50 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra). A 90 napos összegben délnyugaton és északkeleten van többlet, mely még az esős márciusból ered, de egyre nagyobb területen van ezen az időtávon is csapadékhiány (3. ábra). A felszín közeli talajréteg csak északkeleten és a nyugati határszélen nedves, másfelé egyre szárazabb (4. ábra). A mélyebb talajrétegek is egyre szárazabbak, a fölső fél méteres réteg szinte az egész országban száraz (3. ábra), a fölső egy méteres talajrétegből többnyire 70-120 mm csapadék hiányzik (5. ábra). Egyre nagyobb területre terjed ki és egyre fokozódik az aszály: hazánk nagyobb részén közepes intenzitású mezőgazdasági aszály van (6. ábra).
Túl vagyunk az idei első hőhullámon, a hőmérséklet csúcsértéke az elmúlt hétn nyugaton 30, keleten a hét végén már 35 Celsius fok körül alakult (7. ábra). A vasárnap érkezett hidegfront mintegy 10 fokos lehűlést hozott.

Az őszi vetések is egyre jobban megsínylik a csapadékhiányt (8. ábra). A repce a magképződés, a búza pedig a virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisában jár, melyek kritikusan fontos életszakaszok, ilyenkor kellő nedvességre lenne szükségük a talajban. Az elmúlt heti forróság és az aszály hatása a termésátlagokban is meg fog mutatkozni.
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt.

Az elmúlt egy hét során csak rövid időre és az országban elszórtan volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Hosszabban párás időszak sem volt jellemző.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a májust jellemző hűvös idő miatt, sőt az Alföldön már nagy területen csökkenés is előfordul. Az egész tavaszt jellemző jelentős pozitív anomália, azaz az átlagosnál fejlettebb vegetáció, elolvadt, jelenleg átlagos közeli a növényzet fejlettsége (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 380 és 440 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés a múlt heti hőségben nagyon fölgyorsult. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 50-80 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek (10. ábra). Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott június elején, az aszály szinte az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 40-70 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 70 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 130 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és június eleje ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, az aszály az egész országra kiterjedt. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót. A nyári meleg a júniussal érkezett meg. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

Az előttünk álló hét nem hoz érdemi csapadékot, legfeljebb elvétve alakulhat ki egy-egy zápor. A talajok tehát tovább száradnak, az aszály egyre inkább fokozódni fog. A gombás növénybetegségek terjedéséhez kedvező tartósan vizes levélzet nem valószínű. Kedden a délies, majd szerdától az északias szél napközben nagy területen lesz élénk, helyenként erős, a hét végére gyengül majd a szél ereje. Csütörtökig 23 és 29 fok között alakulnak a maximumok, majd emelkedik a hőmérséklet, a hét legvégén már a 30 fok fölötti csúcsértékek lesznek a jellemzőek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 9.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. június 8-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 8-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 8-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 8-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 8-án (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj fölső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 8-án (csapadék mm)

7. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. június 4-én

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. június 7-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
NDVI anomália a 2025. május 17. és június 1. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

11. ábra
A 2025. április 1-től június 3-ig összegzett, kukoricára vonatkozó hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól (foknap)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. június 8-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. június 8-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)