Megérkezett az eső, véget ér az aszály

Az előző héten nagyrészt száraz, a szeptember ellenére még mindig forró időjárás volt a jellemző, csak pénteken és szombaton fordult elő néhol egy-egy gyenge zápor (1. ábra). A csapadékhiány így tovább nőtt, az elmúlt harminc nap átlagához képest 20-80 mm az elmaradás (2. ábra). A kilencven napos csapadékösszeg is országszerte nagyon komoly, sokfelé 100-150 mm-t meghaladó hiányt mutat az átlaghoz képest (3. ábra). Az aszály mértéke így tovább fokozódott (4. ábra). A talaj az ország döntő részén rendkívül száraz, felszíne poros, csak néhol tartalmaz némi nedvességet (5. ábra). Mára virradóan viszont gyökeres átalakulás kezdődött időjárásunkban, kiterjedt csapadékzóna és lehűlés érkezett.
A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál 6-8 fokkal melegebben alakult a múlt héten (6. ábra). Nagy, helyenként 20 fokos napi hőingás mellett, a csúcsértékek a hét első felében még 35 Celsius fok körül alakultak, majd csütörtöktől pár fokot mérséklődött a felmelegedés.  

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok teljesen beértek, elszáradtak, betakarításuk folyamatban van. A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok (7. és 8. ábra). Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Ennek oka azonban az aszály mellett, hogy az éréshez kellő mennyiségű hőösszeget is korán megkapták a növények. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az őszi káposztarepce vetéséhez és keléséhez a talaj nedvességviszonyai igen kedvezőtlenek, hazánk döntő részén tegnap estig igen száraz, poros volt a vetés által érintett talajréteg. A ma érkezett csapadék kulcsfontosságú a már elvetett magok kikeléséhez.

Az elmúlt héten csak nagyon rövid ideig és csak kisebb foltokban fordultak elő vizes állományok, a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza is elenyészően alacsony volt, ami a gombás megbetegedések kialakulásának nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus végére, szeptember elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkent, a vegetáció országszerte gyors ütemben veszített zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat. A súlyos aszály miatt az anomália térkép az egész országban, a legnagyobb mértékben az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mutat az átlagosnál egyre kevesebb zöld tömeget (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1600 és 1800 foknap között alakul (10. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven meghaladja a legtöbb kukoricafajta beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 200-350 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A tenyészidőszak során lehullott csapadék mennyisége 150-200 mm-el maradt el az optimális értéktől, annak mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

Az előttünk álló hét a múlt héthez képest gyökeresen más lesz, az átalakulás már mára virradóan elkezdődött. Ma és keleten még holnap is jelentős mennyiségű csapadék várható. Szerdán és csütörtökön estig nyugodt, jobbára száraz idő valószínű, majd újabb frontrendszer érkezhet akár nagyobb esővel. A heti összcsapadék nagy területen haladhatja meg a 20-30 mm-t, a jelenlegi számítások szerint országszerte megszűnik, véget ér az aszály. A nyári meleg pedig már véget ért, a legmagasabb nappali hőmérséklet a tartósan felhős, esős részeken csak 20, a napos részeken 25 fok körül alakul. A hét végére további lehűlés valószínű, akkor már csak 15 fok közelében maradhatnak a maximumok.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 9.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 8-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 8-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 8-ig (mm)

4. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. szeptember 8-án

5. ábra
Talajnedvesség a talaj egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 8-án (%)

6. ábra
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 8-ig (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. augusztus 20. és szeptember 4. közötti időszakban

10. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg 2024. szeptember 8-án (foknap)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. szeptember 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. szeptember 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)