Csapadék helyett hőhullám érkezik

A múlt hét első felében a keleti, északkeleti országrészben fordultak elő többnyire gyenge záporok, 2-3 mm-t meghaladó mennyiség csak nagyon kevés helyen esett, majd a hét közepén országszerte száraz napok következtek. Péntek hajnalban érkezett egy hidegfront, melyhez kötődően többfelé kialakultak jelentéktelen, 1 mm alatti csapadékot adó záporok, szombaton pedig a délnyugati, déli országrészben esett jellemzően 1-5 mm, de a Mecsektől délre, délkeletre 10 mm fölötti mennyiséget is mérhettünk. Így az elmúlt tíz napban az ország jelentős részén alig esett, csak északkeleten és Baranyában haladja meg nagyobb területen a csapadékösszeg az 5 mm-t, valamint kisebb foltokban az Alföld déli és keleti tájain is hullott 5-10 mm (1. ábra). Az ilyenkor szokásos mennyiségnél azonban országszerte jóval kevesebb esett (2. ábra). A talajoknak sajnos nem csak a felszín közeli része rendkívül száraz (3. ábra), hanem a teljes felső egy méteres talajréteg is alig tartalmaz nedvességet a délnyugati országrész kivételével (4. ábra). A legnagyobb gond az, hogy a tél folyamán illetve tavasszal sem töltődtek fel a talajok, így most a fél méternél mélyebb rétegek is szárazabbak, mint az elmúlt évek nyarain. Az 50-100 centiméter közötti talajréteg nedvességtartalma a Dunától keletre és helyenként a Dunántúl északi részén sem éri el az 40%-ot a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (5. ábra), és a mélyebb talajrétegekben ilyen alacsony nedvességtartalomra nem volt példa az elmúlt években június végén illetve júliusban (6. ábra). Az aszállyal sújtott területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már a Dunántúl keleti, és északi részén valamint a középső országrészben is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú vagy súlyos aszály.
A múlt héten csütörtökig folyamatosan melegedett az idő, ekkor a maximum értékek 32-37 fok között alakultak, majd egy péntek reggelre érkezett hidegfront véget vetett az egy napos hőségnek. Pénteken és szombaton már csak 30 fok környékére emelkedett a hőmérséklet, majd szombatról vasárnapra újabb lehűlés jött, így vasárnap napközben már csak 26-28 fok közötti értékeket mérhettünk, hétfőn hajnalban pedig – az egy héttel korábbi hétfő hajnalhoz hasonlóan – többfelé 10 fok aláhűlt a levegő.   

Az őszi vetésű növények betakarítása nagyrészt már befejeződött, a Dunántúlon is a végéhez közelít már az őszi búza aratása. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.
A kukorica és sokfelé még a napraforgó is virágzik, bár utóbbi keleten már többfelé elvirágzott. Az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton szépen fejlett táblákat látni, a talajban még van nedvesség. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok (7. és 8. ábra).
A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június utolsó napjaira és július első dekádjára vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értékének még növekednie kellene, az őszi vetések, kalászosok helyén pedig már nincs zöld tömeg. A változást jelző térképen országszerte jelentős csökkenés figyelhető meg a kalászosok és repce fenológiájának és az egyre nagyobb területre kiterjedő aszálynak megfelelően, ez azt jelenti, hogy a kapás növények zöld tömege is csökkenni kezdett már. Az anomália térképen a keleti országrészben és a Dunántúl keleti és északi tájain fokozódó aszályt mutató piros foltok, melyek a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét jelzik, a legutóbbi időszakhoz képest is jelentősen nőttek. A sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömegű terület a Balaton környékére és a délnyugati országrészre korlátozódik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 830 és 940 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 30-60 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 30-90 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés volt a jellemző. Az aratásra a júliusban folytatódó száraz idő már kedvező volt, csapadék miatt minőségromlás az ország döntő részén nem alakult ki. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték fölött alakul, de az ország nagyobb részén 150-200 mm-es a hiány, sőt keleten többfelé a 250 mm-t is elérte, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg. Nagyobb hőség csak június második felében érkezett, az érés utolsó szakaszát ez felgyorsította, de további terméskiesést nem okozott.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton közelíti meg a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikus címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén áll rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

Az előttünk álló héten igen meleg, száraz időre van kilátás. A hét első felében anticiklon alakítja időjárásunkat, napról-napra melegszik az idő, a maximum értékek már kedden meghaladják a 30, majd szerdától egyre nagyobb területen a 35 fokot is. Csapadék nem lesz, a levegő páratartalma pedig napközben sokfelé 30% alatt alakul, és éjszaka sem éri el az 50%-t, légköri aszályra kell számítani. Ugyanakkor a szél is mérséklődik az elmúlt időszakhoz képest. A hét második felében már időjárási frontok is megjelennek térségünkben, ezért ekkor ismét gyakrabban lesz élénk a szél. A csapadéknak azonban csak az esélye nő meg, az ország túlnyomó része továbbra is száraz marad, csak kevés helyen alakulhat ki egy-egy zápor zivatar csütörtökön illetve a hétvégén. A hőmérséklet nem változik számottevően, a hét második felében is folytatódik a kánikula. Az aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog a hét végéig, a Dunántúlon is egyre többfelé várható nagyfokú vagy súlyos aszály.      

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. július 18.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. július 17-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 17-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. július 17-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. július 17-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2022. július 17-án (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2018., 2019., 2020. és 2021. június 30-án (%)

7. ábra
Aszálytól szenvedő kukorica Komádi térségében 2022. július 15-én (fotó: Molnár Zsófia)

8. ábra
Aszálytól szenvedő napraforgó Komádi térségében 2022. július 15-én (fotó: Molnár Zsófia)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. július 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. július 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)