Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A mögöttünk álló egy hétben a hétvégén, péntek estétől vasárnap estig hullott számottevő mennyiségű csapadék az ország nyugati és északi tájain, ott jellemzően 10-25 mm esett, de a Kisalföld nyugati felén illetve a Balaton középső részétől nyugatra 30-85 mm-t is mérhettünk (1. ábra). Az Alföld jelentős részén azonban 5 mm sem esett, ami a nagy melegben hamar el is párolgott. A vasárnapi heves zivatarokhoz kötődő viharos, helyenként orkán erejű szél viszont éppen az Alföld déli és keleti megyéiben okozott jelentős károkat. A hét első felében már csak kevés helyen fordultak elő záporok, zivatarok, majd csütörtök hajnaltól nyugat felől egyre többfelé öntözték a talajokat záporok, zivatarok, melyekből csütörtök délelőttig 2 és 10 mm közötti csapadékösszegek voltak jellemzőek az ország délnyugati kétharmadán. Hevesebb zivatarok erősen viharos széllel ezúttal is az Alföld délkeleti részén alakultak ki.    
A talajok felszín közeli rétege a Dunántúl északi, északnyugati kétharmadán és az Ormánságban valamint az Északi-középhegység térségében és a Tiszántúl északi tájain kellően átnedvesedett (2. ábra), de a középső talajrétegekbe már csak a Kisalföldön, a Göcsej és Szalaság vidékén és a Nyírség keleti tájain jutott a nedvességből (3. ábra). Ezzel szemben a hét közepéig kritikusan száraz volt, vagyis a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazta a talaj teljes felső egy méteres rétege az Alföld jelentős részén (4. ábra).
A forróság a hét első felében nem tért vissza, az ország nagy részén 30 fok alatt alakultak a maximum hőmérsékletek, kedden hajnalban pedig kimondottan hűvös volt, a délnyugati országrész kivételével 10-15 fok közé hűlt le a levegő.

Az idei június a legszárazabbnak, a július pedig a legmelegebbnek bizonyult az elmúlt 121 év idősorában. A gyakori hőhullámokból adódóan az idei nyár középső hónapjának átlaghőmérséklete 2-3 fokkal volt melegebb az átlagosnál (5. ábra). A hőségperiódusokat lezáró hidegfrontokhoz kötődően heves zivatarok alakultak ki, melyek többfelé okoztak jelentős jég- és viharkárokat, illetve szintén károkozó villámárvizeket. A hónap közepének csapadékosabb időszakával együtt is az ország jelentős részén 20-50 mm-rel szárazabb volt ez a július a sokéves átlagnál (6. ábra).    

A búza aratása országszerte befejeződött, a tarlóhántással a csapadék beszivárgását tudjuk segíteni és a talaj párolgását csökkenteni. Így a talajban lévő nedvesség növelését, megőrzését érjük el, ami a csapadékhiányos időszakokban felértékelődik.
A napraforgó és a kukorica számára rendkívül jól jött a csapadék. Bár az Alföldön többfelé jég és erősen viharos szél okozott jelentős károkat. Főleg északnyugaton a több csapadékos nap hatására a kórokozók is megjelentek. A csapadék eloszlásának és az öntözésbeli különbségek hatására nagy különbségek alakultak ki az országrészek, de akár közeli táblák között is a növények állapotában. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kukoricát is látni, ezzel szemben vannak szépen fejlett állományok is. A kukorica számára júliusban 100 mm csapadék lenne az optimális, egy átlagosan csapadékos június után. Ez ebben a szezonban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. A napraforgó a legtöbb helyen már elvirágzott, a kukorica még virágzik. A növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, mai tudásunk alapján átlag alatti termésátlagokra lehet számítani.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a július második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után ilyenkor többnyire tovább szokott csökkenni, ami természetes folyamat. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg ilyenkor. A változást mutató térképünkön főleg a középső országrészben látható csökkenés, míg a Dunántúl nagyobb részén és a Nyírségben kis növekedés van, mely a július közepén megérkezett eső és a kizöldülő tarlók hatása lehet. Az anomália térképen pozitív eltérés főként az erdős tájakon figyelhető meg, az ország túlnyomó részén azonban az ilyenkor szokásosnál kevesebb a zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 960 és 1060 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (7. ábra). Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez képest eltűnt, többnyire kis pozitív eltérés látható, és a sokéves átlaghoz képesti lemaradás is minimálisra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet az ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Kaposvár és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (9., 10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudják utolérni magukat. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 220 mm körül jár, mely mintegy 80 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 100 mm esett, ami harmada az optimális értéknek!

A hét további részében csökken a csapadékhajlam, és a hétvégétől ismét melegszik az idő. Pénteken a Dunántúlon és az északkeleti országrészben lehetnek még záporok, elszórtan zivatarok, majd a szombati és vasárnapi száraz időt követően vasárnap este éri el térségünket egy hidegfront, melyhez kötődően hétfő reggelig főként az északi országrészben lehet némi csapadék. A jövő hét első felében ismét száraz idő lesz a legtöbb helyen jellemző, csak helyenként fordulhatnak elő záporok, zivatarok. A csütörtökön átnedvesedett talajok a nyugati és északi határszél kivételével az ország jelentős részén péntektől a következő egy hétben ismét száradni fognak. A forróság egyelőre nem tér vissza, pénteken még országszerte 30 fok alatt alakulnak a maximumok, majd szombaton melegszik az idő, és vasárnap a délkeleti országrészben 34-36 fokot is mérhetünk. Hétfőre néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, és a jövő hét első felében 30 fok körüli maximum értékekre lehet számítani. A szél pénteken és vasárnapról hétfőre virradó éjszaka erősödik meg nagyobb területen, a többi napon főként napközben várhatók élénk széllökések.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 5.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 4-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. augusztus 3-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. augusztus 3-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021. augusztus 3-án (%)

5. ábra
A 2021. júliusi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)

6. ábra
A 2021. júliusi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)

7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. augusztus 3-án (foknap)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. augusztus 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. augusztus 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)