Nem csökken a lemaradás

Az elmúlt héten is folytatódott a májusra jellemző hűvös, csapadékos időjárás. A hét első felében országszerte 15 és 45 mm közötti mennyiség esett, de néhol 55-65 mm-t is mérhettünk. Pénteken átmeneti szünet következett, és még szombaton is, bár sokfelé hullott csapadék, de mindenütt 1 mm alatt alakult a mennyisége. Majd vasárnap kora hajnalban délnyugati irányból érte le hazánkat egy csapadékzóna, melyből az Őrség – Bakony – Budapest – Jászság vonalban illetve az Alföld középső részén 15-30 mm hullott, míg a déli országrészben alig, vagy egyáltalán semmi nem esett. Így az elmúlt tíz nap során leesett eső mennyisége a legtöbb helyen 20 és 80 mm között alakul (1. ábra), ami az ország jelentős részén 20-40 mm-rel haladja meg a sokéves átlagot (2. ábra). A talajok ebből adódóan országszerte feltöltődtek nedvességgel, a felszín közeli réteg sokfelé telített (3. ábra). Bár az elmúlt pár napban délen és keleten esett kisebb mennyiség, az Alföld déli és keleti tájain sokfelé ismét megjelent a belvíz, és foltokban a Dunántúlon is vannak belvizes területek. A felvidéki és erdélyi csapadékos időjárásból adódóan néhány folyónkon (Hernád, Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös) jelentős árhullám vonul le. Jó kilátásokat ígér egy nyári, esetleges szárazabb időszakra vonatkozóan, hogy talajaink középső és mélyebb rétegei is bőven tartalmaznak nedvességet (4. ábra).
A hőmérséklet 3-4 fokkal alakult hidegebben a sokéves átlagnál (5. ábra). A minimum értékek ismét többször, többfelé, pénteken és hétfőn országszerte 10 fok alá estek, az említett napokon a leghidegebb tájakon 0 - +3 fokig hűlt le a levegő (6. ábra). A maximum értékek a csapadékos területeken 13-16 fok körül, az éppen szárazabb, vékonyabb felhőzetű vidékeken kevéssel 20 fok fölött alakultak. Vasárnap jelentős, tíz fokot meghaladó különbségek alakultak ki az ország északi és déli tájai között, míg délen 24-27 fokot, addig északon mindössze 10-15 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban (7. ábra).       

Gyors fejlődésnek indult a vegetáció május eleje óta. Az őszi kalászosok közül az árpa már mindenütt, és a búza is egyre többfelé a kalászhányás fenológiai fázisában jár, a repce pedig a virágzás végéhez közelít, a déli tájakon el is virágzott. Előbbi növények jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak, míg a repcét jobban megviselte az áprilisi hideg. Ezekre a növényekre is rendkívül jól jött az elmúlt két hét csapadékos időjárása, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni.
A napraforgó és többnyire a kukorica is kisorolt már, azonban nem csak áznak, hanem nagyon fáznak is a kis növények. A fejlődésük emiatt igen lassú, vontatott, ezen csak a meleg idő segíthet majd. A friss kelések tábláiban megjelenő gyomok viszont igen jól érzik magukat, az esős idő ideális körülményeket teremtett növekedésükhöz.
Egyre több gyümölcsfajtán mutatkozik a termés, de a hűvös, csapadékos időben a megbetegedések is jelen vannak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Már szinte mindenütt kizöldült a táj, csak igen kevés helyen fordulnak elő a térképen barna foltok, melyek olyan táblákat jelölnek, ahol nem kelt még ki, vagy nagyon fejletlen még a vetés (és a gyom). A változást mutató térképen a legnagyobb arányú zöld tömeg növekedés azokon a területeken figyelhető meg, melyek az elmúlt időszakban jelentősen el voltak maradva e tekintetben. Ilyen például az Északi-középhegység térsége, ahol a fák lombkoronája még mindig erőteljes növekedésben van, ugyanakkor az anomália térképen megfigyelhető, hogy más évekhez képest északi erdeinkben így is jelentős a lemaradás. Piros foltok máshol is jellemzőek az országban, elsősorban ott, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket, ezek fejlődése is számottevő lemaradásban van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 175 és 210 foknap között alakulnak, ami 65-100 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 70-85 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is (8. ábra). A lemaradás mind a tavalyi, mind az átlagértékekhez képest növekedett az elmúlt egy hétben. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése egyre számottevőbb lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából bő két héttel, és már az átlaghoz képest is két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. A fő problémát azonban a hideg idő okozta. A talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is az ideális alatt alakul. A növény csirázása és kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan halad.

Az előttünk álló héten is marad a változékony, az ilyenkor megszokottnál hűvösebb idő. Bár hétfőn egy melegfrontnak köszönhetően délután jelentős melegedés kezdődik fölöttünk a magasban, de egy kedden nyugat felől érkező hidegfront ennek igen hamar véget is vet. Ebből adódóan kedden is nagy hőmérsékleti különbségek alakulnak ki az országon belül, nyugaton a legmelegebb órákban is csak 15-16 fok valószínű, míg a Tiszántúlon 24-26 fokot is mérhetünk. A frontok átvonulását az ország nagy részén 1-2 mm csapadék kíséri, de hétfőről keddre éjszaka illetve kedden napközben intenzív záporokhoz, zivatarokhoz kötődően néhol jelentős mennyiségű csapadék is hullhat. Átmenetileg a szél is megerősödik. Szerdán és csütörtökön napközben nyugodtabb időre számíthatunk, sok napsütéssel, csapadék nélkül. Bár szerdán hajnalban főként nyugaton és a fagyzugos tájakon ismét 5 fok alá csökken a hőmérséklet, kora délután viszont mindkét napon 20-25 fokig melegszik a levegő. Csütörtök este északnyugat felől ismét nedvesebb léghullámok érik el hazánkat, ekkor a Dunántúlon, majd pénteken főként keleten, északkeleten várható eső, zápor, zivatar, és péntekre a hőmérséklet maximum értéke is 20 fok alá esik vissza. A talajok felszín közeli rétege péntek estig az ország nagy részén veszít nedvességtartalmából, száradni, szikkadni fog, északnyugaton valószínű további nedvesedés. A hétvégén folytatódik a hűvös idő elszórtan záporokkal, zivatarokkal.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. május 24.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. május 23-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 23-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.május 23-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021.május 23-án (%)

5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021.május 23-ig (Celsius fok)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. május 21-én (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2021. május 23-án (Celsius fok)

8. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 23-ig (foknap)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. május 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. május 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. május 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)