Esők, záporok öntöznek a hét első felében

A múlt hét első felében elszórtan még előfordultak kisebb záporok, zivatarok, majd péntektől országszerte száraz idő volt a jellemző sok napsütéssel, magas UV sugárzással. A talajok felszín közeli rétege jelentősen száradt (1. ábra), és a mélyebb rétegekben is a nedvességvesztés volt a meghatározó. Ezek a folyamatok kedvezően hatottak a korábban vízzel elárasztott illetve telítetté vált talajokon, ahol most kedvezővé váltak a nedvességviszonyok, azonban a nyár első felében is szárassággal küzdő kisalföldi, kelet-Dunántúli és nyugat-alföldi tájakon ismét 50% alá csökkent a felső egy méteres réteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában (2. ábra). Győr és Mosonmagyaróvár térségében valamint a Mohácsi sziget környezetében a kritikus 40%-ot sem éri el ez az érték, arrafelé nagyon száraz a talaj.
A hőmérséklet csütörtökön és pénteken a legmelegebb órákban még 30 és 35 fok között alakult, majd északkelet felől hidegebb, száraz levegő áramlott fölénk a magasban, így a hétvégén az északkeleti tájakon 30 fok alá csökkentek a maximum értékek, míg máshol kevéssel 30 fok fölött alakultak.

Az ország nagy részén az átlagosnál csapadékosabb június után júliusban is több esett a szokásosnál. A havi csapadékösszeg jellemzően 40 és 70 mm között alakult, de a Tiszántúlon és a Dunántúl délnyugati részén 100 mm-nél is több esett (3. ábra). Előbbi tájakon kiegyenlítettebb volt a csapadék időbeli eloszlása, míg utóbbi területeken egy nap alatt hullott 90-110 mm jelentős károkat okozva. A Kisalföld jelentős részén és a Duna déli szakaszának környezetében azonban 40 mm sem esett a hónap során. Ezeken a területeken valamint a Zemplén és a Cserehát északi részén jelentős negatív anomália mutatkozik a havi csapadékösszeg értékében, míg délnyugaton és a Tiszántúl nagy részén jelentékeny pozitív eltérés látható (4. ábra).
A hónap átlaghőmérséklete a sokéves átlag körül alakult (5. ábra). Gyakoriak voltak a hidegfrontok, a 2-4 napos, melegebb, száraz periódusokat hűvösebb, csapadékos napok váltották.   

A búza aratása lassan mindenütt befejeződött, az elmúlt hét száraz időjárása kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A már learatott, de még el nem munkált táblák a kedvező talajnedvességi viszonyok mellett gyorsan gyomosodnak. A kapás növények az ország nagy részén jellemzően jól fejlettek, csapadékot és meleget egyaránt kaptak az elmúlt két hétben. A napraforgó már a virágzás végén jár, a kaszatok növekednek. A keleti tájakon ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a kukorica állományok gyönyörűek, igazán jó termésben lehet bízni, de a szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein az időszakos vízborítás károsította a növényeket.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen főleg az Alföldön kismértékű növekedés figyelhető meg, mely egyrészt a csapadékos idő és a megfelelő talajnedvesség következménye, másrészt pedig az el nem munkált tarló gyomosodásának. Az anomália térkép meglehetősen mozaikos képet mutat, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor szépen kirajzolódnak az elmúlt időszakban igen kevés csapadékot kapott kisalföldi illetve kelet-dunántúli területek, ahol a száraz időjárás okozza a növények „kevésbé zöld” állapotát. Ugyanakkor az Alföld nagy részén, főként a Tiszántúlon a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 900 és 1050 foknap között van az országban (6. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 35-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, a vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány eltűnt, a legtöbb helyen kismértékű többlet mutatkozik. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8.  és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka a július végi esőzések ellenére is kevesebb, mint fele az optimálisnak, így a talaj nedvességtartalma a vegetációs időszak kezdete óta csak június második felében emelkedett a kritikusan száraz szint fölé, és jelenleg a kritikus szint környékén mozog. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, a vetés óta eltelt időszakban északkeleten több csapadék is hullott az optimálisnál, míg délebbre 50-80 mm a hiány. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a Medárd-időszak időjárása sokat segített, így a növény keleten jelenleg többnyire szép állapotban van, de a Dunántúlon többfelé, különösen Győr és a Mohácsi-sziget térségében kifejezetten rossz a helyzet, az optimális fejlődéshez öntözésre szorulnak az állományok.

Az előttünk álló hét első felében egy hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat. Sok lesz fölöttünk a felhő, és sokfelé várható eső, zápor, zivatar. Ezúttal a Dunántúlon valószínű a nagyobb mennyiségű csapadék, ott csütörtök délig 30-60 mm-re lehet számítani, de lokálisan ennél több is hullhat. A Tiszántúlon ezzel szemben területi átlagban csak 2-5 mm közötti összeg várható, de lesznek szárazon maradó területek is, illetve elszórtan itt is jelentős mennyiség hullhat. Az ország nagy részén a talajok nedvességgel való feltöltődése lesz a jellemző, de keleten, északkeleten továbbra is a párolgás marad az uralkodó, és tovább száradnak a talajok. Hőmérséklet tekintetében nagy különbségek alakulnak ki a front két oldalán. Nyugaton, északnyugaton a legmelegebb órákban is 25 fok alatt marad a levegő hőmérséklete, míg keleten, délkeleten továbbra is 30 fok fölött alakulnak a maximumok. Csütörtöktől egyre inkább egy tőlünk északra elterülő anticiklon határozza meg időjárásunkat. Visszatér a napos, jellemzően száraz, meleg idő. A szél egész héten nagy területeken élénk, helyenként erős lesz.  

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 3.

 
* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020.augusztus 2-án (%)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020.augusztus 2-án (%)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2020. július 31-ig (mm)

4. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 31-ig (mm)

5. ábra
A júliusi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)

6. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. augusztus 2-án (foknap)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. augusztus 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. augusztus 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)