Zivataros nyári idő

Medárd az idén nem a kezdetét, hanem a végét jelentette egy hosszan tartó csapadékos időszaknak, és az ország nagy részén egészen tegnapig azóta nem esett számottevő mennyiség. A múlt héten csak elszórtan, főként a Tisza térségében voltak kisebb záporok, zivatarok (1. ábra). A hőmérséklet viszont gyorsan emelkedett, már a hét első felében is 29-32 fokos maximum értékek voltak jellemzőek, majd fokozódott a hőség, és csütörtöktől már országszerte 33-36 fokig melegedett a levegő. A legmelegebb órákban légköri aszály is kialakult, és a magas napállás mellett erős UV sugárzás is perzselte a növények leveleit. A nagy melegben gyorsan száradt, és repedezett a talajok felszíne, a hétvégére a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma országszerte 50% alá, igen sokfelé 40% alá esett (2. ábra). A középső talajrétegek is veszítettek nedvességtartalmukból a héten, de itt még kielégítő, az 50 cm-nél mélyebb rétegekben kifejezetten jó a vízellátottság (3. ábra). Vasárnap délutántól hétfő reggelig nagy kiterjedésű zivatarrendszerekből meglehetősen egyenetlen területi eloszlásban, de majdnem mindenütt hullott valamennyi csapadék. Területi átlagban a legnagyobb mennyiség az ország északkeleti harmadán esett, de a Dunántúli középhegységben és az Alföld déli részén is voltak helyek, ahol meghaladta a 30 mm-t a lezúduló eső (4. ábra). Ebből adódóan a talajok felszíne hétfő reggelre többfelé sárossá vált, máshol kifejezetten száraz, repedezett maradt.  

Az őszi vetésű kalászos növények jellemzően az érés fenológiai fázisában vannak. A napraforgó és a kukorica fejlődése felgyorsult, ahogy a korábbi csapadékos időjárás után most az eddig hiányzó meleget is megkapták a növények. A burgonya és a gyümölcsök szintén intenzív növekedéssel reagáltak a meleg időre, ahogy sajnos a gyomnövények is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek igen sokat nőttek azelmúlt héten, jelenleg többnyire 410 és 510 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől még mindig jelentősen, mintegy 170-230 foknappal vannak elmaradva az idei értékek, a sokéves átlagtól való elmaradás azonban az ország keleti felén megszűnt, és a Dunántúlon is jelentősen mérséklődött (5. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kaposvár és Békéscsaba körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is, ami a Dunántúl délnyugati részén kevésbé volt kritikus, mint az Alföldön. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A későbbi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni. A hőmérséklettel nincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár, bár a napi középhőmérsékletek májusban jellemzően az ideális értékek alatt maradtak.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd júniusban ismét visszacsökkent a talajnedvesség. A talaj mélyebb rétegeinek májusi feltöltődése a nyáron még nagyon sokat érhet. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító Kiskunságban is fázott a növény. Júniusban már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet, de a görgetett hőösszeg a Kisalföldön így is kevéssel az optimális alatt marad.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június elejére vonatkozó állapotokat tükrözik. A zöld tömeg mennyisége főleg a Tiszántúlon növekedett jelentősen. Az anomália térképen jellemzően átlag fölötti értékeket láthatunk. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Az előttünk álló héten változékony időre van kilátás. Több lesz fölöttünk a gomolyfelhő, melyekből minden nap számítani lehet záporok, zivatarok kialakulására. A csapadék záporos jellegéből adódóan a mennyiségében nagy területi különbségek várhatók, de átlagosan a heti csapadékösszeg 15 és 30 mm között valószínű. A szél jellemzően csak zivatarfelhők környezetében erősödik meg, a növényvédelmi munkákhoz a hét nagy részén a reggeli, kora délelőtti órák lesznek ideálisak. A hőség egyelőre nem tér vissza, mérsékelten meleg időre van a héten kilátás 25 és 30 fok közötti maximumhőmérsékletekkel, ami a növények hőigényét kielégíti, de a napégés, perzselés veszélye nem ál fenn. A hőösszeg intenzív növekedése folytatódik, a hét végére a 10 fokos bázishőmérséklettel számított hőösszegben országszerte 100 foknap emelkedésre lehet számítani. A párolgás mértéke a felhősebb, mérsékelten meleg időben csökken a múlt hetihez képest, a talajok nedvességtartalma előreláthatóan a keleti országrészben fog nőni, a Dunántúl nagy részén inkább csökkenés valószínű. A páratartalom jellemzően 50% fölött alakul a legmelegebb órákban is. Az időjárási viszonyok kedvezőek lesznek a gombás fertőzések terjedéséhez.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 17.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. június 15-én (mm)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. június 15-én (%)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. június 15-én (%)

4. ábra: 1 napos csapadékösszeg 2019. június 16-án (mm)

5. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. június 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. június 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)