Itt a nyár

A múlt hét második felében még csütörtökön esett az ország északi részén jelentős mennyiségű, 10-25 mm csapadék (1. ábra). Péntektől csökkent a csapadékhajlam, pénteken és szombaton főként délen és nyugaton, majd vasárnap ismét többfelé fordultak elő záporok, zivatarok, de ezekből területi átlagban már csak kisebb mennyiség hullott. A talajok felszíne továbbra is igen nedves, sáros, a felső 50 cm nedvességtartalma az ország nagy részén 85% fölötti (2. ábra). Az Alföld déli megyéiben, de a Tisza környékén északabbra is sokfelé jelent meg belvíz.
A májusi csapadékösszeg a megelőző hónapok aszályos időjárása után országszerte jóval a sokéves átlag fölött alakult (3. ábra). A legtöbb, 150 mm fölötti mennyiség a Zalaegerszeg – Budapest – Miskolc vonal környezetében, illetve foltokban a déli országrészben esett, míg 100 mm alatt alakult az összeg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék egyes tájain (4. ábra). Ez a nagy mennyiségű csapadék életmentőnek bizonyult a korai aszályt követően, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrákban a szárazság okozta károkat nem tudta helyreállítani. A talajok alsóbb rétegei is feltöltődtek nedvességgel, pótlódott a korábbi hiány (5. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok a virágzás, a káposztarepce a magképződés fenológiai fázisában jár. A meleg időben várhatóan az eddig vontatottan fejlődött napraforgó és kukorica növekedése is felgyorsul, ugyanakkor a gyomok eddig is gyors fejlődése is fokozódik. Az egyre zártabb növényi állományok magas páratartalmú mikroklímája a gombás megbetegedéseknek igen kedvez, a növényvédelmi munkák kulcsfontosságúak ebben az időszakban.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 250 és 330 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől egyre jelentősebben, már 180-230 foknappal, a sokéves átlagtól mérsékeltebben vannak elmaradva az idei értékek, jellemzően 20-60 foknappal az átlag alatt alakulnak (6. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kicsit később következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kecskemét és Győr körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is, ami a Kisalföld területén kevésbé volt kritikus, mint a homokos talajú Kiskunságban. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A későbbi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni. A hőmérséklettel az elmúlt hetek hűvösebb időjárása ellenére sincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár, bár a napi középhőmérsékletek május eleje óta jellemzően az ideális értékek alatt maradtak.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is, majd májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, sőt arrafelé már belvízzel is küzdeni kell. A talaj mélyebb rétegeinek feltöltődése a nyáron (amiről még nem tudjuk mennyire lesz csapadékos vagy éppen aszályos) még nagyon sokat fog érni. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hete óta tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító délkelet-alföldi régióban is fázott a növény. A görgetett hőösszeg csak azért éri el az ideális értéket, mert április első heteiben, amikor viszont a száraz talaj miatt nem fejlődhetett (illetve el sem volt vetve) a kukorica, még az átlagosnál melegebb volt az idő.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. Rögtön szembetűnő, hogy a gyakran felhős, borult időjárás miatt az évszakhoz képest igen nagy az adathiányos területek kiterjedése. A zöld tömeg mennyisége jellemzően tovább növekedett az országban, gyenge csökkenés, vagy mérsékelt növekedés általában ott figyelhető meg, ahol az előző időszakban volt igen nagyarányú a zöld tömeg növekedése. Az anomália térkép az aszály megszűntével sokat egységesedett, a legtöbb helyen az átlagosnál magasabb értékeket mutat.

Az előttünk álló héten jellemzően napos időre van kilátás gomolyfelhőkkel, melyekből a hét első felében többfelé, majd péntektől kevesebb helyen kell záporokra, zivatarokra számítani. A csapadék zivataros jellegéből adódóan nagyobbak lesznek a területi különbségek, de a heti csapadékösszeg területi átlagai 5 és 25 mm között várhatók. A szél főként a déli, kora délutáni órákban valamint zivatarfelhők környezetében akadályozza a növényvédelmi munkákat. A legmelegebb órák hőmérséklete többnyire 23 és 28 fok között alakul. A záporokkal, zivatarokkal érintett területeken továbbra is magas marad a páratartalom.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 3.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra: 1 napos csapadékösszeg 2019. május 30-án (mm)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. június 2-án (%)

3. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. május 31-én (mm)

4. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2019. május 31-én (mm)

5. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. június 2-án (%)

6. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 2-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 2-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. június 2-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 2-ig
(részletes magyarázat a szövegben)