A csapadék mellé a meleg is megérkezett

Az elmúlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest szárazabb idő uralkodott, majd vasárnap estétől hétfő reggelig ismét egy nagy kiterjedésű csapadékzóna vonult át az ország nagy részén, melyből az északkeleti és délnyugati tájak kivételével sokfelé hullott 10 és 30 mm közötti mennyiség, de Csongrád megyében többfelé a 40 mm-t is meghaladó eső öntözte a talajt. Ezzel együtt az elmúlt egy hétben csak a Nyírség és a Hajdúság területén hullott kevés, 5 mm-t sem elérő csapadék, ugyanakkor az ország déli és középső részein a 30 mm-t, délen néhol az 50 mm-t is meghaladta a heti csapadékösszeg (1. ábra).  Ennek megfelelően a talajok felső rétege is csak átmenetileg száradt valamelyest a hétvégén, de hétfő reggelre ismét sárossá, vízzel telítetté vált a felső talajréteg, és a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma is jellemzően 80% fölött van az országban, ennél szárazabb talajok északkeleten és foltokban a Tiszántúlon fordulnak elő (2. ábra). A Körösök mentén, helyenként a Tisza mentén és a Kiskunság déli részén is megjelent a belvíz. A nedvesség lassan az alsóbb rétegekbe is leszivárog az 50-100 cm közötti talajréteg nedvességtartalma is országszerte 60% fölötti (3. ábra), de foltokban vannak a teljes felső 1 méteres rétegen telített talajok is (4. ábra).  
A hőmérséklet a múlt hét első felében jelentősen elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől, és még csütörtökön és pénteken is 20 fok alatt alakultak a maximumok és 10 fok alatt a minimumok az ország nagy részén. A hétvégére érkezett meg a melegedés, ekkor már 13-18, majd 15-20 fok között alakultak az átlaghőmérsékletek, ami a május közepi sokéves átlagnak felel meg. Az 5 cm-es talajhőmérséklet is a hét közepi 10-14 fokos értékekről vasárnapra 15-20 fokra emelkedett.

A hűvös idővel érkezett csapadék után nagy szüksége van a melegre is minden növényi kultúrának. Az őszi vetések fejlődése felgyorsult, a kalászhányás körül és a becőképződés fenológiai fázisában megfelelő vízellátottság áll rendelkezésre. A kukorica és a napraforgó vetése gyakorlatilag befejeződött, az előbbi jellemzően 1-3, míg utóbbi 2-4 leveles állapotú állományai a meleg hatására intenzív fejlődésbe kezdenek. A gyümölcsösökben is gyorsan fejlődik a termés. A csapadékos, párás idő azonban a gyomoknak és a megbetegedéseknek is kedveznek, a melegedés hatására ezek gyors elszaporodására lehet számítani, fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemre.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegeket ettől az évtől térképeken is bemutatjuk, hogy annak országon belüli eloszlását is követni lehessen. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később követnek be. Bár még nagyon a szezon elején járunk, jelenleg a hőösszegek többnyire 160 és 220 foknap között vannak az országban.  Az elmúlt napokban tovább nőtt a különbség a hűvösebb dunántúli tájak - ahol az érték alig emelkedett - és a melegebb keleti országrész között. A 2018-as hőösszeg értékektől jelentősen, a sokéves átlagtól mérsékelten vannak elmaradva az idei értékek, keleten 10-30, a Dunántúlon 30-45 foknappal az átlag alatt alakulnak (5. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kicsit később következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kaposvár és Nyíregyháza körüli terültre vonatkozó agrogramokon (6., 7. ábra). A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).  A vetés óta eltelt időszak csapadékösszege az elmúlt két hét esős időjárása ellenére is el van maradva az ideális értékektől, Győr térségében 65 mm, Békéscsaba környékén közel 100 mm ez a hiány. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma mindkét helyen jóval a kritikusan száraz értékek fölött van, Békéscsaba térségében csaknem telített a talaj ezen rétege, de Győr környékén is 80% fölötti a nedvességtartalom. A vetés óta eltelt hónapok során mindkét helyen októberben és novemberben csökkent a szárazság miatt a kritikus 40%-os érték alá a talaj nedvességtartalma, de április végén is megközelítette ezt a rendkívül alacsony értéket. A hőmérséklettel az elmúlt napok hűvös időjárása ellenére sincs komoly probléma, az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár, bár a napi középhőmérsékletek május eleje óta többször is az ideális értékek alatt maradtak.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Rögtön szembetűnő, hogy a gyakran felhős, borult időjárás miatt az évszakhoz képest igen nagy az adathiányos területek kiterjedése. A zöld tömeg mennyisége jellemzően tovább növekedett az országban, gyenge csökkenés, vagy mérsékelt növekedés általában ott figyelhető meg, ahol az előző időszakban volt igen nagyarányú a zöld tömeg növekedése. Az anomália térkép az aszály megszűntével sokat egységesedett, a mezőgazdasági területeken többnyire a repce virágzásából adódóan vannak piros, vagyis jóval a sokéves átlag alatti értékeket mutató foltok.

Az előttünk álló héten mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított, változékony időre van kilátás. A változóan felhős ég mellett mindenütt lesznek hosszabb napos időszakok is. Záporok, zivatarok a jelenlegi számítások szerint péntek kivételével minden nap előfordulnak majd valahol az országban, ezek pontosabb térbeli és időbeli előfordulásáról radar térképünk segítségével tájékozódhatnak. A csapadék heti mennyisége 5 és 20 mm között várható, északon és a Dunántúlon, illetve intenzívebb zivatarok által érintett területeken várható a nagyobb mennyiség. Permetezéshez a hét első felében a kora esti órák lesznek leginkább alkalmasak, napközben sokfelé lesz élénk, helyenként erős a szél, majd péntektől mérséklődik a légmozgás, és a déli, kora délutáni órákban is csak helyenként élénkül meg a szél. A legmelegebb órák hőmérséklete a hét nagy részén 18 és 23 fok között alakul, majd a hétvégére kissé tovább melegszik az idő, és már mindenütt 20 fok fölött alakulnak a maximumok. A hajnali hőmérséklet a felhőtlen tájakon még 10 fok alá csökken, máshol 10-14 fok között várható. Az 5 cm-es talajhőmérsékletben nem várható számottevő változás a héten, maradnak a 15-20 fok közötti értékek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. május 20.

1. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. május 19-ig (mm)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. május 19-én (%)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. május 19-én (%)

4. ábra: A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. május 19-én (mm)

5. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. május 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. május 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. május 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)