Évtizedeken keresztül – egészen 2015. július 7-ig – az Országos Meteorológiai Szolgálat három hőmérsékleti adatot közölt az Időjárási Napijelentés kiadványában: az előző napra vonatkozó legmagasabb hőmérsékletet, valamint az aznap reggel leolvasott legalacsonyabb hőmérsékletet és a radiációs minimumot. A radiációs minimum hőmérsékletmérés csak az észlelővel ellátott állomásokon végezhető, ezért az OMSZ úgy döntött, hogy a csekély számú radiációs minimum adat helyett a nagyszámú, automatikusan mért felszínközeli hőmérséklet adatot teszi közzé a Napijelentésben.

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát azért kellett elrendelni, mivel a fővárosi levegő ózonszintje (O₃) – három egymást követő óra átlageredménye alapján – a főváros négy mérőpontján meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m³). A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

Az OMSZ Facebook oldal kedvelőinek száma elérte a 45.000-et. Köszönjük, hogy ilyen sokan nyomon követik tevékenységünket, olvassák az időjárással kapcsolatos elemzéseinket, előrejelzéseinket, és nap mint nap felkeresik sokoldalú honlapunkat és annak mobil változatát, illetve használják a Meteora alkalmazást.

A Közérdekű dokumentumok oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásainak díjait tartalmazó, aktualizált tájékoztató, amely 2015. augusztus 1-től visszavonásig érvényes.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisát tekintve a nyers, előzetes adatok alapján 23,2 fokos országos havi átlaghőmérséklettel 1901-től számítva az idei (2015) július a harmadik legmelegebbnek bizonyulhat az 1994-es (23,5 fok) és 1995-ös (23,3 fok) július mögött.

A Légkör - OMSZ-MMT folyóirat oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Meteorológiai Társaság szakmai tájékoztatójának, a LÉGKÖR folyóiratnak a legújabb száma (59. évfolyam, 4. szám).

Az elmúlt napokban a kompozit radarképen időnként meg-megjelent egy igen magas intenzitású csapadéksáv, amely a következő képen már nem volt látható. A jelenséget az 5 GHz-es vezeték nélküli berendezések okozhatják, amennyiben a kérdéses eszköz a 120, 124 vagy 128-as csatornákat használja. Az radaradatokat feldolgozó eljárások tartalmaznak RLAN zavarokat szűrő eljárásokat, azonban a kérdéses zavar olyan mértékű volt, hogy teljesen ellehetetlenítette a radarmérést.  Az OMSZ és az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) együttműködésének köszönhetően, a Hatóság munkatársai megtalálták a zavarforrást és a hazai szabályoknak megfelelően kötelezték a szolgáltatót egy másik csatorna használatára.
A további zavarok elkerülése érdekében arra kérjük az ilyen berendezések felhasználóit, hogy kerüljék a fenti három csatorna használatát!