HungaroMet: 2019. október 8. 12:30
Éghajlati visszatekintő – 2019 nyarának időjárása
A 2019 évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius foknak adódott, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981–2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. További részletek az Éghajlati visszatekintőben találhatók. |
A nyári középhőmérséklet az ország nagy részén 21-23 °C között alakult. A legmelegebb az Alföldön a Duna völgyében és az Alsó-Tisza vidéken volt, ahol az évszakos átlag meghaladta a 23 fokot. A leghűvösebb a középhegységeinkben volt: a Mátra és a Bükk területén a nyári átlaghőmérséklet helyenként 17 °C fok alatt maradt. A legmagasabb nyári hőmérsékleti átlag (24,8 °C) Budapest Lágymányoson adódott, a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17,3 °C volt.
Összességében országos átlagban 2019 nyarán az átlagosnál 11%-kal kevesebb csapadék hullott. A nyári hónapok csapadékösszege 178 mm volt, ami az 1981–2010-es sokévi átlag 89%-a. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154 mm volt, amit a Heves megyei Terpes állomáson mértünk. Ezen a nyáron az északkeleti országrészben esett a legtöbb csapadék: a Bükk északkeleti részén 300 mm-nél is több. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több települése szenvedte a felhőszakadások okozta károkat. A Dunántúl nyugati tájain és az ország déli részén a csapadék évszakos összege 200 mm közelében maradt. Nyáron a középső országrész mellett a Kisalföldön volt a legkevesebb csapadék, néhol a 100 mm-t sem érte el mennyisége. A nyári csapadékösszeg maximuma 432,7 mm volt, melyet Varbó állomáson összegeztünk, míg a legalacsonyabb érték (60,4 mm) a Hanságban fekvő Bősárkányon adódott.
2019-ben február és március hónapokban érték el a standardizált csapadékindex (SPI) országos átlagai a meteorológiai aszály kategóriáját. Ekkor nagyon nagy területen nem hullott csapadék, és extrém szárazság alakult ki az országban. A májusban hullott rengeteg csapadék után a nyári hónapokban számított SPI értékek országos átlaga már pozitívra váltott, és ez alapján már nem detektálunk nagy területre kiterjedő aszályt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje:
Legmagasabb mért hőmérséklet |
38,0 °C |
Derekegyház Kéktó |
augusztus 12. |
Legalacsonyabb mért hőmérséklet |
3,5 °C |
Zabar |
július 10. |
Legnagyobb évszakos csapadékösszeg |
432,7 mm |
Varbó |
|
Legkisebb évszakos csapadékösszeg |
60,4 mm |
Bősárkány |
|
Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg |
154,9 mm |
Terpes |
június 23. |
Kapcsolódó oldalak:
A 2019-es nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981–2010) átlagtól (°C)
A 2019-es nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981–2010) átlag (mm);
az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli
A háromhavi SPI területi eloszlása 2019 augusztusában