HungaroMet: 2023. március 31. 08:00
Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon
2023. április 1-jén kezdetét veszi a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzések az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek. A Balatonnál az idei év a 89. viharjelzési szezon. A balatonihoz hasonlóan viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat (GeoSphere Austria) látja el. Az érintett tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. Az OMSZ a nap 24 órájában figyelemmel kiséri a légköri folyamatok alakulását és az időjárási előrejelzések mellett szükség esetén viharjelzéseket ad ki a tavakra, amelyekről a www.met.hu honlapon, illetve az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobiltelefonos alkalmazása segítségével lehet folyamatosan tájékozódni. |
Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 km/h és 60 km/h közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés pedig a viharos (60 km/h-t meghaladó) szélre figyelmeztet. A viharjelzések a szélerősödést megelőzően fél-másfél órás időelőnnyel kerülnek kiadásra. Az OMSZ közreműködik a Balatonnál lévő nagyszabású rendezvények időjárási biztosításában is.
Viharjelzés meteorológiai kiszolgálása
A Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére tagozódik: a Keszthelytől Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.
A viharjelzés az OMSZ speciális feladatai közé tartozik, közvetlenül az életvédelmet szolgálja. A viharjelzést az OMSZ korszerű infrastruktúrája segíti, annak részeként automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések támogatják a veszélyjelző meteorológusok munkáját. A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyíltvízi időjárási viszonyokról adnak tájékoztatást. Közvetlenül a viharjelzést szolgálja a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban működő nagy teljesítményű számítógép, amelyen időjárási előrejelző modellek számításai készülnek.
Vihar-előrejelzésekről és viharjelzésekről szóló tájékoztatás
Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátor-kapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap.
Interneten az időjárási tájékoztatások és előrejelzések, valamint a viharjelzés állapota leggyorsabban az OMSZ honlapon:
érhetők el. Az aktuális jelzésről tájékozódni lehet még a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu), valamint az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján keresztül. Mobilon az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazás tájékoztat az aktuális viharjelzési fokozat mellett a várható időjárásról is, illetve a katasztrófavédelem Tavihar nevű alkalmazása ad információt az aktuális viharjelzésről.
Viharjelzések értelmezése:
- Elsőfokú viharjelzés – azaz percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/h sebességet érhetnek el. Ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni.
- Másodfokú viharjelzés – azaz percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 km/h-t. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Mire kell ügyelni a viharjelzések idején?
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható.
A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz, meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízibicikliket a hullámos mélyebb vizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl térsége.
Az érvényes viharjelzés mellett főleg a vitorlásoknak, vízi túrázóknak érdemes tájékozódni a várható időjárás felől is a fenti források alapján. A másodfokú viharjelzés figyelmeztethet egy-egy 60 km/h-s széllökésre, de 100 km/h-s szélvihar közeledtére is.
Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be a vonatkozó szabályokat.
A Siófoki Viharjelző Obszervatórium tornya, ahol a viharjelző szolgálat működik