A legenyhébb tél – előzetes elemzés

A HungaroMet mérései alapján a 2023/2024-es tél középhőmérséklete országos átlagban 3,7 Celsius fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legenyhébb 1901 óta. Ezt a kimagasló értéket elsősorban a rendkívül enyhe február okozta, de a másik két téli hónap is többnyire enyhe időt hozott. Az évszak eleje nagyrészt csapadékos idővel telt, majd az évszak második felében inkább szárazabbra fordult az időjárás, amivel összességében a teljes 2023/2024-es tél a szokásosnál kissé csapadékosabb lett.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 4,0 °C (1991–2020-as átlag: 0,3 °C), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta (1. ábra). A 2023/2024. téli középhőmérséklet országos átlagban 0,4 fokkal haladta meg az eddigi legenyhébb, 2006/2007-es tél hőmérsékletét (2. ábra). Mindhárom hónap pozitív anomáliával zárt, a december 2,2 fokkal, a január 1,8 fokkal, míg a február egészen extrém mértékkel, 7,0 fokkal volt enyhébb az átlagnál. Ezzel az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a XX. század eleje óta, 2,4 fokkal megelőzve az 1966-os februárt is. Olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana. A tél középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 3 és 5 fok között alakult, de helyenként az 5 fokot is meghaladta. 3 fok alatti értékek elsősorban az Északi-középhegyégben fordultak elő, de még a Kékesen is fagypont feletti volt az idei tél (3. ábra). Az ország mintegy 84%-án a 2023/2024-es tél lett a legenyhébb, ez alól csak a nyugati, délnyugati országrész kivétel, ahol a 2006/2007-es tél kevéssel, de enyhébb volt.

1. ábra
Az téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2023/2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
A legenyhébb telek Magyarországon országos átlagban 1901 óta

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2023/2024 telén

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 134,5 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 117%-a (1991–2020-as átlag: 115,1 mm) (4. ábra). A december a szokásosnál 84%-kal volt csapadékosabb, amivel a tizedik legcsapadékosabb december lett a XX. század eleje óta. Januárban a normálnál csak 3%-kal esett kevesebb országos átlagban, tehát a 2024-es év első hónapja átlagosan csapadékosnak tekinthető, míg a februárt nagyrészt száraz időjárás jellemezte és az átlagos mennyiség mindössze 51%-a hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Tardoson (221,7 mm), a legkisebbet Szeged belterület állomáson (85,7 mm) mértük. A legkevesebb csapadék az Alföldön esett, a Tiszántúlon nagyobb területen 100 mm-nél kisebb évszakos csapadékösszeget mértünk. A legtöbb csapadék a hegyvidékeken hullott, ahol 200 mm-t meghaladó értékek is előfordultak (5. ábra). Emellett a Dunántúlon síkvidéken is sokfelé 150 mm-t meghaladó évszakos csapadékmennyiségek voltak.

4. ábra
Az téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/1902 és 2023/2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

5. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2023/2024 telén

A december változékony, csapadékos időjárással kezdődött és jelentős különbségek alakultak ki az országon belül az időjárás jellegét tekintve. Az északi országrészben vastagabb hóréteggel indult a tél (pl. december 1., Tolcsva: 23 cm), míg a déli és délkeleti határ közelében tavasziasan enyhe volt az idő. December 2-án Békéscsabán 18,0 fokig melegedett a levegő, ami új országos napi melegrekord volt. Másnapra országszerte lehűlt a levegő, a reggeli órákban -10 fok alatti hőmérsékletek is előfordultak (pl. Zabar -13,1 fok) és helyenként napközben is fagypont alatt maradt a csúcsérték. December 5-től egy mediterrán ciklon okozott ismét sokfelé csapadékot, és december 7-re a Dunántúlon, a középső és északi országrészben többfelé 10 cm-t meghaladó hóréteg alakult ki. A hegyvidéki területeken 30 cm feletti hóvastagságot is mértek, például a Budai-hegységben, Normafán is 40 cm körüli vastagságú volt a hóréteg. Ez a december elején rég nem látott havas és szokásosnál hidegebb időjárás nem tartott sokáig (6. ábra), ugyanis december 10-től jelentősen megenyhült az idő és a hónap közepére síkvidéken a hó nagy része elolvadt. December 12-én és 13-án sokfelé jelentős mennyiségű eső hullott (pl. december 13., Szentlászló: 42,9 mm). December 13-án a napi csapadék országos átlaga 15,4 mm volt, amivel országosan az egész tél legcsapadékosabb napja lett (7. ábra). A következő napokban csökkent a csapadékhajlam és a reggeli fagyok után általában 5 és 10 fok közé melegedett a levegő, ugyanakkor az éjszaka képződött ködfoltok napról-napra egyre nagyobb területen napközben is megmaradtak. December 19-én és 20-án az Alföldön és a középső országrészben nagy területen egész nap fagyott, miközben délnyugaton és még a magasabb hegyeken (pl. Kékes) is 10 fok körüli maximumokat mértünk és a hegyvidékeken általában az éjszakák is fagymentesen teltek. A folytatásban is csapadékosabbá vált az idő, miközben több hullámban összességében jelentős melegedés zajlott le karácsonyig. A december 22-én Sopron Muck-kilátónál mért 53,4 mm csapadék a 2023/2024-es tél legnagyobb mért napi csapadékösszege volt. December 23-án az ország északi felén különösen a középső országrészben, Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben nagy mennyiségű hó hullott (pl. Pilisszentkereszt 42 cm), ami december 24-én már gyors olvadásnak is indult, mivel aznap délután már a vastag hóval borított térségekben is 10 fok felett volt a hőmérséklet. A 2023-as karácsony – az elmúlt évek karácsonyaihoz hasonlóan – ismét tavaszias idővel telt, a déli vármegyékben sokfelé 15 fok feletti maximumhőmérsékleteket mértünk és a napi középhőmérséklet országos átlaga is megközelítette a 10 fokot. Az átlagnál 6-7 fokkal enyhébb idő év végéig kitartott, sőt a január első napjaiban is folytatódott. Január 4-én Bátán 16,4 fokig melegedett a levegő, ami új országos napi rekord. Változás január 6-tól kezdődött. Egy mediterrán ciklon hatására jelentősebb mennyiségű eső hullott, majd a ciklon mögött hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét.

6. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2023/2024 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

7. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2023/2024 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Január 8-án sokfelé egész nap fagyott és a déli országrészben havazott is és néhány cm-es hóréteg alakult ki (pl. január 9., Váralja: 8 cm). A január második hete volt a 2023/2024-es tél leghidegebb időszaka, amikor az átlaghőmérséklet mintegy 3 fokkal maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Január 11-én Zabaron -14,1 fok volt a minimumhőmérséklet, ami az egész tél legalacsonyabb mért hőmérséklete. A nyugodt, csapadékmentes idő január 15-ig tartott, amikor a Dél-Dunántúlon ismét esett pár cm hó, majd a magasban bekövetkező melegedés hatására egyre inkább esőbe váltott a csapadék halmazállapota, miközben január 17-én többfelé a talajközeli még fagyos levegő miatt ónos eső hullott. Január 18-ra egy hullámzó frontrendszer előoldalán egy napra jelentősen megenyhült az idő, olyannyira, hogy a Hercegszántón mért 17,7 fok új országos napi melegrekord lett. Január 19-én a már említett hullámzó frontrendszer hátoldalára került hazánk, így jelentősen visszaesett a hőmérséklet és többfelé havazott, helyenként 5–10 cm-es hóréteget kialakítva (pl. január 20., Váralja: 9 cm, Veresegyház: 7 cm). A hóval borított helyeken a minimumhőmérsékletek is alacsonyan alakultak, pl. Kakucson január 20-án -14,1 fok volt a minimum, ami megegyezik a január 10-én Zabaron mért legalacsonyabb hőmérséklettel. Január 22-ig anticiklon határozta meg időjárásunkat, majd jelentős melegedés kezdődött. Január 24-én a megerősödő szél hatására Sopron környékén kis területen 15 fok fölé emelkedett a hőmérséklet és a Sopronban mért 16,1 fokos érték új országos napi melegrekordot jelentett. Január 25-től 27-ig a szokásosnál 6–7 fokkal volt melegebb, majd egy hidegfront hozott több fokos lehűlést és a január utolsó napjain az átlagos közelében alakult a hőmérséklet. A februárral jelentős melegedés kezdődött és nyugati, délnyugati áramlással frontrendszerek előoldalán, szeles időben egyre enyhébb légtömegek érték el a Kárpát-medencét és átlagnál sokkal enyhébb idő az egész hónapban kitartott. A hőmérséklet a délutáni órákban egyre nagyobb területen meghaladta a 15 fokot és az éjszakai fagyok is megszűntek. A február 5-től 11-ig tartó egyhetes időszakban a középhőmérséklet országos átlaga 10,3 fok volt, ami közel 10 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak átlagát. A napi középhőmérséklet február 9-től 11-ig mindhárom napon meghaladta a korábbi maximumot, ami február első felében előfordult az elmúlt 124 évben. Február 10-én 12,7 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami az egész februárt tekintve is a legmagasabb érték, sőt, mindhárom téli hónapot figyelembe véve is a második legenyhébb nap volt a XX. század eleje óta, csak 1989. december 17-én volt magasabb (12,9 fok) országosan a napi középhőmérséklet. Február 10-én (Szeged külterület: 20,2 fok) és február 11-én (Gyomaendrőd: 20,9 fok) is megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja. Emellett február 9-én Sellyén mindössze 11,1 fokig hűlt le a levegő, ezzel megdőlt az aznapra vonatkozó napi legmagasabb minimum-hőmérséklet országos rekordja. Február 11-én egy mediterrán ciklon okozott a keleti országrész kivételével nagyobb mennyiségű csapadékot (pl. Kaposvár: 29,7 mm), majd néhány fokkal visszaesett a hőmérséklet, de a visszatérő reggeli fagyok után napközben többnyire 10 fok fölé melegedett a levegő és a napi középhőmérséklet a lehűlés ellenére is mintegy 5 fokkal a szokásos felett maradt. Február 15-én a nyugati vármegyékben ismét visszatértek a 15 fok feletti maximumok. Számottevő mennyiségű csapadék a hónap második felében nem hullott. Február 19-én elszórtan fordult elő kisebb eső, majd egy hullámzó frontrendszer előoldalán ismét egyre melegebbé vált az idő. Február 24-én Kecskemét K-puszta állomásunkon 10,8 fokos hőmérsékletet mértünk, mely új országos legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord. A frontrendszer február 25-én vonult át és az északi országrészben okozott nagyobb mennyiségű esőt (pl. Parád: 14,5 mm). A front lehűlést viszont nem hozott, sőt tovább emelkedett a hónap utolsó napjaira a hőmérséklet és a február utolsó nyolc napjának országos átlaga elérte a 10,0 fokot, három napon pedig 20 fok feletti maximumok is előfordultak. Február 27-én Körösszakálon 22,0 fok volt a csúcsérték, ami új országos napi melegrekord és az egész 2023/2024-es télen mért legmagasabb hőmérséklet. Másnap, február 28-án Tatabánya Dózsakert állomáson csak 11,1 fokig csökkent a hőmérséklet, amivel megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet országos rekordja. Február 29-e 16–17 fok körüli legmagasabb hőmérsékletekkel zárta le az extrém enyhe februárt és telet.

A rekord enyhe tél az éghajlati indexeken is megmutatkozik. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan csak 44 (átlag: 63 nap), a zord napoké (Tmin ≤ -10 °C) 1 (átlag: 8 nap), míg a téli napoké (Tmax ≤ 0 °C) mindössze 3 volt idén télen (átlag: 22 nap). Országosan 35 csapadékos nap (átlag: 31 nap) volt 2023/2024 telén.

Kapcsolódó oldalak:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok