A műholdkép a látható hullámhossz tartományban készült méréseket mutatja, így a felhők és a felszín által visszavert holdfény mellett a városok fénye is jól látszik. A mesterségesen átszínezett képen a sárga árnyalatok az erősebb fényű pontoknak felelnek meg, melyek jellemzően a nagyobb városokat mutatják.

A korábbi időszakban nagy különbségeket okozó frontálzóna kelet felé elhagyja térségünket, mögötte szombaton napos, száraz időre számíthatunk. Bár vasárnap nyugat felől ismét nedves léghullámok érkeznek fölénk, ez a változás már rövid életűnek bizonyul: a jövő héten ismét a napsütésé lesz a főszerep, a kánikula is visszatér, sőt a hőség a hét közepétől fokozódik. 

Az angol nyelvű kiadvány elérhető az ECMWF honlapján, illetve letölthető PDF formátumban is.

Magányos zivatarfelhők esetenként több száz kilométer távolságból is megfigyelhetők, illetve naplementekor, napnyugtakor igen nagy távolságban képesek árnyékot vetni. Szerencsés esetben a szemlélő számára épp egy távoli zivatarfelhő mögül bukkan elő a horizont felett a felkelő Nap korongja. Július 25-én a légkör alsó részének igen rossz átlátszósága ellenére Dobogókőről kiválóan meg lehetett figyelni a Miskolc melletti zivatarfelhő tetejét és annak árnyékát. 

A front elhagyta kelet felé az országot, a zivatarok is megszűntek, Püspökladány mellett vasárnap délelőtt mégis kialakulhatott egy kategóriájában gyengébb tornádó. Tudomásunk szerint szerencsére lakott térséget nem érintett a jelenség.

Pénteken délután a csütörtökinél kisebb számban, és elsősorban az északi, északkeleti országrészben alakultak ki zivatarfelhők. Az egyik zivatarcella látványos jelenséget produkált.

A Természet Világa folyóirat júliusi számában (146. évf. 7. sz.) interjú olvasható Czelnai Rudolf akadémikussal  - az Országos Meteorológiai Szolgálat volt elnökével - "Hogyan került előtérbe a klímaügy?" címmel.

A napok óta tartó 35 fokot is meghaladó napi csúcshőmérséklettel járó, forró időjárás már eddig is próbára tette sokunk szervezetét. A következő napokban további nehézséget fog jelenteni, hogy egy közeledő front előtt nedvesebb levegő áramlik a Kárpát-medence térségébe, ezért fülledt, már-már trópusi időre számíthatunk.

Európában a legmelegebb év volt 2014 a kiterjedt műszeres megfigyelések kezdete óta. Afrikában is az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mértek szinte az egész földrészen, Ausztráliában pedig a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi. Észak-Amerika keleti fele volt az egyetlen térség, ahol az éves középhőmérséklet elmaradt az átlagostól. 2014-ben, globálisan, 78 trópusi ciklon formálódott, ez kevesebb, mint az 1981–2010-es évek 89-es átlaga.