2018. szeptember 23-án 03:54-kor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Már nincs visszaút, megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, s a sötétség egyre nagyobb szeletet hódít el napjainkból. Teszi ezt egészen decemberig, amikor új lendülettel a fény megint utat tör magának.

Az ősz az északi féltekén a hurrikánok évadja. A trópusi eredetű viharok csak ritkán jutnak el Európáig. Ha mégis feljutnak a magasabb szélességi fokokig, akkor már rendszerint alaposan átalakulnak. Tipikus útvonal, amikor Amerika keleti partjaival párhuzamosan haladva jutnak a légörvények a nyugati szelek övébe és ott beleolvadnak, vagy éppen kiváltójává válnak egy mérsékelt övi ciklonnak és így érnek el Európába. Az északi pályán haladó ex-hurrikán tipikus esete a 2014 őszén Nyugat-Európáig eljutó Gonzalo nevű légörvény.

A középtávú, vagyis az 5-10 napra szóló előrejelzések alapján a jövő hét folyamán Európa legnagyobb részén az ilyenkor megszokotthoz képest akár 8-10 fokkal melegebbet is mérhetünk majd. Még akár olyan északi városokban, mint Stockholm vagy Helsinki is 25 fok közelébe emelkedhet a napi csúcshőmérséklet a jövő hét második felében, Berlinben 30, Varsóban 28, 29 fok is lehet. Magyarországon pedig a hét közepétől ismét a 30 fok körüli maximumok lesznek a jellemzőek. Ami viszont emellett még érdekes, hogy ehhez a hőhullámhoz bizony részben hozzájárul egy ex-hurrikán is.

Jebi tájfun, Gordon hurrikán, Florence hurrikán, Mangkhut szuper tájfun, Mekunu ciklon. Különböző trópusi ciklon elnevezések, de vajon mi köztük a különbség? Nos, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A kialakulásuk helyét leszámítva ezek ugyanolyan trópusi ciklonok.

Az év legerősebb trópusi ciklonja (ideértve a hurrikánokat is) a Csendes-óceán nyugati részén született, és kitartóan nyugat felé tartó Mangkhut. A jelenleg 5-ös, vagyis legerősebb kategóriájú szuper tájfunban a maximális széllökések elérik a 300-320 km/h-t is. A pályája alapján Luzon (Fülöp-szigetek) északi részén vonul majd át péntek éjszaka és szombaton. Jelentős (több száz mm-nyi) csapadékra, így árvizekre és földcsuszamlásokra kell számítani a térségben; jelentős károk várhatóak.

2018. szeptember 12-én kora reggel a középső országrész felett 11-12 km-es magasságban nagy számban jelentek meg egyszerre kondezcsíkok. A felső troposzféra hőmérsékleti és nedvesség rétegződése ideális volt a repülőgépek mögötti égésterméken történő felhőképződéshez. A jelenség mind égbolt kamerákon, mind a műholdképeken feltűnő volt. 

Amilyen nyugodt volt még összességében augusztusig a trópusi viharok szezonja, olyan aktív a szeptember. Az Atlanti-óceánon jelenleg (vasárnap napközben) 3 trópusi vihar is örvénylik, de az előrejelzések alapján legkésőbb keddre már mind a három hurrikán fokozatúvá erősödik. Eközben a Csendes-óceán nyugati részein Jebit követően újabb erős tájfun van kialakulóban, és a Csendes-óceán keleti részén is több rendszer örvénylik.

A Science tudományos folyóiratban most megjelent, és a BBC által szemlézett tanulmány azt állítja, hogyha a Szaharába tömegesen telepítenének nap- és szélerőműveket, akkor az jelentős hatással járhatna a térségben a csapadékmennyiségre, a vegetációra és a hőmérsékletre is.

A Jebi-tájfun jelentősen legyengülve érte el Japán partjait helyi idő szerint hétfő éjjel, kedd reggel. Azonban még így is az elmúlt 25 év legerősebb tájfunja volt, ami "földet ért" a szigetország partjainál. Japán főszigetének déli részéről 200 km/h-t meghaladó széllökéseket, és heves esőzéseket jelentettek. A helyi meteorológiai szolgálat (JMA) az előbbiek mellett földcsuszamlásokra, áradásokra és az óceánparti területeken hullámveszélyre is figyelmeztet. Jebi továbbra is tájfunként gyorsan mozog tovább észak felé a Japán-tengeren, és várhatóan jelentősen gyengülve a holnapi nap folyamán érheti el Oroszország távol-keleti területeit.