Sokféleképpen lehet kommunikálni egy árhullámot, például olyan főcímet használva, amely sok-sok kattintást eredményez vagy úgy is, hogy "csak" leírjuk az igazságot. Lehet, hogy így nem olyan izgalmas, viszont az Országos Vízügyi Főigazgatóság július 19-i sajtóközleménye a szakmailag hiteles igazságról szól.

Hatalmas áradásokat, pusztítást vitt véghez az a hidegörvény, amely Közép-Európában örvénylett az elmúlt napokban. Az egyesített műhold és radarképen jól látható, hogy a légörvény "karjai" hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak a környékre. Az örvény egyre közelebb kerül a Kárpát-medencéhez, így péntek délutántól hazánkban is sokfelé záporok, zivatarok kialakulása várható.

Megjelent a Nemzetközi Városklíma Társaság (International Association for Urban Climate – IAUC) hírlevelének legfrissebb, 2021 júniusi száma. A folyóiratban – sok más mellett – szó van arról, hogy az eredetileg 2021. augusztusára tervezett 11. Nemzetközi Városklíma Kongresszust (ICUC-11), a COVID világjárvány miatt várhatóan 2023. augusztusban tartják meg.

2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a 100 évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma. A városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. A másfélfok.hu csapatának cikke szerint néhány évtized múlva hétköznapi lehet az, ami ma szélsőséges.

A másfélfok.hu csapatának cikke rávilágít arra, hogy az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. A felhőképződésben várható változások becslése az éghajlatváltozás bonyolult kirakósának egyik legfontosabb része. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, az eddigi kutatási eredmények az ellenkezőjét mutatják. A szemünk láttára zajlik az átbillenési folyamat, hogy a felhők összességében nem hűteni, hanem erősítve a klímaváltozást, tovább fogják melegíteni a légkört.

Nem megszokott, hogy ennyire északon tombol a hőség. Lappföldön 1914 óta nem volt ilyen meleg, mint most. Július 5-én a norvég határtól nem messze 33,6 fokot mértek Finnországban. A norvég Banak mérőállomásán pedig 34,3 fokig emelkedett a hőmérséklet, ezzel pedig új rekord született, hiszen az északi szélesség 70-dik fokától északra Európában ilyen meleget még soha nem mértek.

A hármashegyi radartorony magasítása több mint hét hónapot vettek igénybe. A tervek szerint 2021. július 12-én kezdődnek a radartelepítéssel kapcsolatos munkálatok. Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (OJR) meteorológiai kiszolgálásához szükséges időjárási radartorony mintegy öt méterrel lett magasítva annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a radarnyaláb kitakarását.