2024. november 28. csütörtök
Hírek a meteorológia világából

HungaroMet: 2013. március 14. 10:00

A héten az aszályról tanácskoznak Genfben

Az aszályok több embert érintenek, mint a ciklonok, árvizek és földrengések együttesen. A világ egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája. Az éghajlat változása miatt pedig várhatóan a jövőben még gyakoribbá válhatnak a száraz periódusok. Ennek kezelésére az ENSZ három intézménye együttes erővel támogatja egy hatékony aszály-politika kidolgozását a szárazság által leginkább sújtott országokban.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO), az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az ENSZ Sivatagosodás Elleni Küzdelméről szóló Egyezmény (UNCCD) résztvevői és más partnerek 2013. március 11-15. között egy nemzetközi konferencián vesznek részt Genfben, amely a Nemzeti Aszály politika kidolgozását tűzte ki célul. A találkozón a világ vezető döntéshozói, fejlesztési ügynökségek munkatársai, valamint vezető tudósok és kutatók egyaránt részt vesznek.

A szárazság időtlen idők óta jelen van változó éghajlatunkban. Azonban gyakorisága, intenzitása és időtartama a klímaváltozás miatt várhatóan nőni fog a jövőben. Nem engedhetjük, hogy ez továbbra is válsághelyzetet okozzon. Politikai keretre és cselekvési tervre van szükség.” – nyilatkozta Michael Jarraud a WMO főtitkára.

Bár kiszámítható, mégis a legköltségesebb és legpusztítóbb természeti katasztrófa az aszály. Következményeinek enyhítése végső soron politikai döntés. Azonban a válságkezelés messze költségesebb, mint a kockázatkezelés és a cselekvési terv kidolgozása” –mondta Luc Gnacadja az UNCCD titkára.

Az éghajlatváltozás miatt szélsőségesebbé és gyakoribbá válik az aszály, amely az élelmiszer ellátást is jelentősen befolyásolja. A különösen veszélyeztetett régiókban fel kell készülni erre, s "szárazságtűrő közösséggé"kell formálni.  Ez nem azt jelenti, hogy az esős időszakot követően kezdődnek el az intézkedések, hanem hosszú távon kell gondolkodni, hogy az élelmiszer rendszer és az emberek át tudják vészelni a csapást.” – tette hozzá José Graziano da Silva a FAO főigazgatója.

A legutóbbi nagy aszályokban érintett volt Északkelet-Afrika, a Száhel-övezet, az USA, Mexikó, Északkelet-Brazília, Kína és India egyes területei, Oroszország és Délkelet-Európa. A legveszélyeztetettebb területek Afrika és Nyugat-Ázsia legszegényebb közösségei.

Az aszályos időszakot követően, a csapadék visszatérése után a szárazság hatása még sokáig érezhető marad. Az élelmiszerhiány miatt az árak megemelkednek, a vízkészlet csökken, a talaj minősége romlik, s az állatok is nehezebben találnak maguknak élelmet. Az ebből adódó jogi és társadalmi konfliktusok évekig elhúzódhatnak. Gyakran előfordul, hogy az aszályos területeket hirtelen árvíz önti el, így a veszélyeztetett területeket duplán sújtja a katasztrófa.

Ma 168 országban jelent problémát az elsivatagosodás és a talajerózió a száraz területeken. A tavaly júniusban, Brazíliában tartott Rio+20-on, a fenntartható fejlődésért rendezett konferencián a világ vezetői azonosították a talajerózió és az elsivatagosodás problémáját, s elkötelezték magukat a problémák semlegesítése mellett. A kitűzött cél elérhető; megfelelő gazdálkodási módszerekkel, a leromlott területek javításával, talaj- és vízgazdálkodással csökkenthető az aszály, de szükséges, hogy még szélesebb körben támogatott legyen az intézkedési terv.

A jelenlegi találkozó célja, hogy ösztönözze az országokat a válságkezelésre, s a katasztrófák kockázatának csökkentésére az aszályok esetében is. Ugyanis a trópusi ciklonokra és az árvizekre nézve már elfogadásra kerültek hasonló programok.

A találkozó céljai között az alábbi kiemelten fontos pontok szerepelnek:

  • Intézkedési terv létrehozása, kockázatkezelés, hatékony nemzeti aszálypolitika létrehozása.
  • Az együttműködés fokozása a nemzeti, regionális és globális megfigyelő hálózatok között. Információszolgáltatás és felkészülés az aszályra.
  • A stratégia beépítése a politikai rendszerbe.
  • A program koordinációja hatékony, eredményes és ügyfélorientált módon.

Az intézkedési terv négy ágazatra – élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, vízellátás és egészségügy – bomlik, melyek kockázat csökkentésének kidolgozása 2017-re várható.

A konferenciáról részletesen a www.hmndp.org oldalon lehet olvasni.
Az ülések élőben is nyomon követhetők a www.wmo.int/webcast/hmndp oldalon.


Forrás: WMO