A tornádó az egyik legveszélyesebb légköri képződmény, amely viszonylag ritkán alakul ki, de mégis hatalmas pusztításra képes. Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretanyag gyűlt fel erről a rettegett jelenségről. Ezekből az információkból szemezgetünk most alábbi ismeretterjesztő írásunkban, amelyben kitérünk a tornádó legfontosabb vizuális jellemzőire, kialakulási körülményeire, földrajzi elterjedésére, osztályozására. Végül, de nem utolsó sorban, megmutatjuk azt is, milyen egyéb légköri képződménnyel, akár tereptárggyal könnyű nagyon összekeverni a tornádókat, mikor felnézünk az égre.

2014. év utolsó napjaiban egy szokatlan pályán mozgó ciklon okozott rendkívüli időjárást Európa legnagyobb részén. A ciklonra jellemző, hogy amikor december 26-án a délutáni órákban az ír partokhoz ért, még 1015 hPa-os volt a középpontjában a legalacsonyabb légnyomás, majd másnap a reggeli órákban a La Manche csatorna fölött már 990 hPa értéket mutatott a cikloncentrumban az analízis. Az intenzív nyomássüllyedés alapján a viharciklon kategóriába kerülő légörvényt sokfelé kísérte viharos szél, intenzív havazás, hófúvás, jelentősebb fennakadásokat okozva Nyugat-Európa, Németország közlekedésében, illetve az áramszolgáltatásban. Hazánkat a délkeleti irányba mozgó légörvény csak érintette, de a délnyugati területeken így is havazás, majd viharos széllel járó hófúvás jelezte a ciklon közelségét.

A fagypont alatti hőmérsékleten hulló folyékony halmazállapotú csapadék legtöbbször egy átmeneti jelenség. A hőmérséklet csökkenésével a csapadékforma átválthat havazásba, a hőmérséklet fagypont fölé történő emelkedésével pedig azonnal meg is szűnhet a jegesedés. Idén december elsején azonban szinte folyamatosan esett, és a hőmérséklet egyes magasabban fekvő helyeken végig kevéssel fagypont alatt maradt. A következőkben a helyzet sajátos körülményeit szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz.

2014. október 22-én a kora hajnali órákban egy szokatlanul gyors hidegfront érte el hazánkat. A front mozgására jellemző, hogy körülbelül 6 óra alatt áthaladt az ország felett, viharos szelet és jelentős csapadékot okozva. A hidegfront átvonulása a viharos-csapadékos periódusnak csak az első felvonása volt. A front mögött bezúduló hideg levegő egy gyorsan melyülő ciklont hozott létre, amely október 23-án és 24-én ismételten nagy csapadékot és viharos szelet okozott. A két hullám eredményeként több helyen 96 óra alatt 100 mm-nél is több eső esett, villám árvizeket, belvizeket okozva. Az októberben szokatlan, viharciklonokra jellemző időjárás kialakulásában a „Gonzalo” névre keresztelt trópusi vihar is szerepet játszott.

Idén, 2014. szeptember 23-án helyi időben 4 óra 29 perckor volt az északi félteke őszi napéjegyenlősége. Napéjegyenlőség idején a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A METEOSAT geoszinkron meteorológiai műholdról jól megfigyelhetjük a jelenséget.

2014 nyarán Magyarország legnagyobb részén a sokévi átlaghoz képest jóval több csapadék hullott. A csapadékos időjárás az ősz első hónapjára is áttevődött, sőt a szeptember 10–15 közötti időszakban az intenzív esőkből, záporokból sokfelé a korábbinál is több csapadék esett, ami árvizeket, elöntéseket, belvizeket okozott. Ebben a tanulmányban a szeptemberi, intenzív csapadékos periódus meteorológiai hátterét kívánjuk bemutatni.

Évről évre minden tavasszal a bulvársajtót elárasztják a perzselő nyárról szóló áltudományos hírek. Lélekben már jó előre fel is készülünk arra, hogy az egész nyarat vízparton vészeljük át. Naptár szerint már nyár végén járunk, de az idén – kis túlzással persze – még mindig azt kérdezzük, hogy mikor jön már végre az igazi nyár? Bár a hőmérséklet szempontjából közel átlagosnak mondható az idei legmelegebb évszak, mégis a gyakori özönvízszerű esőzések miatt mégsem ezt érezzük bőrünkön. Írásunkban két alföldi város, Szeged és Debrecen példáján mutatjuk be, hogy valójában még ez a rendkívüli csapadékos jelző sem ennyire egyértelmű…

Idén, 2014. június 21-én helyi időben 12 óra 51 perckor volt a nyári napforduló. Ekkor fordult a Föld északi féltekéje leginkább a Nap felé. A METEOSAT geoszinkron meteorológiai műholdról jól megfigyelhetjük a jelenséget.

2014. május 14-én és 15-én egy ciklon hatására Magyarországon rendkívüli időjárás alakult ki. Elsősorban a Dunántúlon hosszan fennmaradó orkán erejű szél, valamint a számottevő csapadék okozott komoly problémákat. A légörvény nagyon jelentős mennyiségű csapadékot okozott déli szomszédainknál, mindenekelőtt Szerbiában, ahol a Száva vízgyűjtőjében a 48 óra alatt helyenként 150 mm-t meghaladó eső rendkívüli árvizet váltott ki. A ciklon csapadékrendszerei jelentős mennyiségű esőt hoztak a Felvidékre, illetve az Alpok keleti területeire is. Hasonló viharciklon alakult ki 1999 júniusában, majd 2010 májusában és 10 nappal később, június elején. A 2010-es májusi ciklonhoz képest szinte napra pontosan négy évvel később jelent meg a legutóbbi légörvény, melynek bemutatásával ezen írás foglalkozik.

Az 1951-től napjainkig tartó időszak vizsgálata alapján nagy bizonyossággal elmondható, hogy a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália iránya – a légkör alapvetően kaotikus viselkedése miatt meglévő bizonytalanság mellett is – nagy valószínűséggel előrevetíti a magyarországi decemberi hőmérsékleti anomália előjelét.