Egyre nedvesebb idő jön

A mögöttünk álló héten bár átvonult fölöttünk egy markáns hidegfront, de záporok, zivatarok csak elszórtan alakultak ki csütörtökön, a többi napon pedig száraz időjárás uralkodott hazánkban. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak ezt a néhány zivatart mutatja (1. ábra), a sokéves átlaghoz képest pedig szeptember második dekádjában 15-25 mm-es (2. ábra), az elmúlt harminc napot tekintve pedig jellemzően 10-60 mm-es a hiány (3. ábra).
A talajok az elmúlt két hétben folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból. A felső 20 cm-es rétegben, ahol a frissen kelt repce gyökérzónája található, a 40%-ot sem éri el ez az érték a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában az Alföld déli felén (4. ábra). A felső egy méteres réteg is igen száraz az Alföldön és a Dunántúl keleti részén (5. ábra). Nyugaton és északon valamivel jobb a helyzet, bár a térképeinken szereplő számított értékekhez képest a különböző kultúrák táblái között jelentős eltérések mutatkoznak. Méréseink szerint Miskolc térségében az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a szomszédos kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz.
A hőmérséklet a hét első felében még nyáriasan alakult, 30 fok körüli maximumokkal,15 fok körüli minimumokkal. A csütörtökön átrobogott hidegfront mögött jelentősen lehűlt a levegő, és megerősödött a szél is. A szél hatására péntek hajnalban még nem esett vissza jelentősen a hőmérséklet, szombaton és vasárnap hajnalban viszont nagy területeken hűlt 5 fok alá a levegő (6. ábra), a fagyzugokban talajmenti fagyok is előfordultak, és a sok napsütés ellenére sem emelkedett szombaton 23 fok fölé a hőmérséklet. Vasárnap ismét melegedés kezdődött.     

A szeptemberi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érésének. Utóbbi növény deszikkálása és betakarítása folyamatban van (7. ábra), és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, bár az elszáradt levelek között sokfelé látni még zöldeket is (8. ábra).
Az augusztus végén, szeptember elején még jó talajnedvességi viszonyok közt elvetett repce a kelés után egyre kevesebb nedvességet talál a talajban, fejlődését különösen az Alföldön nehezíti a vízhiány (9. ábra).
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.    

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus utolsó napjaira és szeptember első két hetére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. Az előző időszakhoz képest az ország nagy részén csökkenés látszik, ami ilyenkor szeptember első felében természetes folyamat mind a természetes növényzet, mind a termesztett kultúrák tekintetében. Az anomália térképen az eddig jellemző jelentős pozitív anomália mellett azonban már nagyobb területeken, különösen a Jászságban és Somogyban az átlagosnál kisebb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg: vagyis a csapadékos nyarat követő száraz nyárutó már kezdi éreztetni hatását.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1430 és 1630 foknap között van az országban (10. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Szeptember első felében sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-70 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-130 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban lecsökkent ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló hét első napjaiban még folytatódik a napos, száraz idő, majd szerdától délnyugati irányból nedvesebb léghullámok érik el térségünket. A hét közepétől már több lesz fölöttünk a felhő, és szerdán és csütörtökön elszórtan záporok, zivatarok kialakulására is számítani lehet. Péntektől egy mediterrán ciklon hatására tovább nő a csapadékhajlam, és még szombaton is sokfelé alakulnak ki záporok, zivatarok. A jelenlegi számítások szerint vasárnap elhagyja térségünket az említett légköri képződmény, addig azonban a Dunántúlon területi átlagban 10-40 mm csapadékra, a Tiszántúlon 5-20 mm-re van kilátás a zivataros jelleg miatt elég szeszélyes területi eloszlásban. A hét első felében tehát a talajok további nedvességvesztése várható, majd ez a folyamat az ország nagy részén a hét második felében fordul át nedvesedésre. A hőmérséklet továbbra is a nyarat idézi, péntekig 23-28 fokos maximum értékek lesznek jellemzőek, és az éjszakák is enyhülnek, egyre kevesebb helyen hűl 10 fok alá a levegő. A hétvégén a nyugati és északi országrészben lehűlésre lehet számítani, az Alföldön azonban még kitart a meleg.     

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 21.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 20-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. szeptember 20-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. szeptember 20-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. szeptember 20-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 20-án (%)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. szeptember 19-én (Celsius fok)

7. ábra
Beérett napraforgó Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Még részben zöld kukorica Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Szépen kikelt őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án, mely nagyon várja az esőt
fotó: Kovács Attila

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. szeptember 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)