Hazai gyógyhelyek
A gyógyfürdő és klímagyógyintézetek tevékenységük szerint lehetnek gyógyfürdők, gyógyfürdő-kórházak, szanatóriumok, éghajlati gyógyintézmények, gyógyüdülők és gyógyszállók, gyógyvíz-ivócsarnokok, valamint gyógybarlangok. Az engedélyezési eljárásban különböző szakhatóságok véleményét is ki kell kérni. A gyógyhellyé nyilvánítási eljárásban az Országos Meteorológiai Szolgálat szakvéleménye szükséges. A kiadott engedélyek húsz évig érvényesek, feltéve, hogy az engedélyezéskor fennálló körülmények változatlanok.
| Település | Megye |
|---|---|
| Gyöngyös-Kékestető | Heves |
| Harkány | Baranya |
| Sopron-Balf | Győr-Moson-Sopron |
| Hévíz | Zala |
| Balatonfüred | Veszprém |
| Parád | Heves |
| Hajdúszoboszló | Hajdú-Bihar |
| Zalakaros | Zala |
| Bükfürdő | Vas |
| Eger | Heves |
| Debrecen | Hajdú-Bihar |
| Gyula | Békés |
1.táblázat
Nyilvántartott magyarországi gyógyhelyek
(forrás: ÁNTSZ Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság)
Nyilvántartott magyarországi gyógyhelyek
(forrás: ÁNTSZ Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság)
A természetes gyógytényezők legeredményesebben a gyógyhelyeken (1. táblázat) hasznosíthatók. Fontos azonban, hogy a gyógyhelyeken az infrastrukturális, kereskedelmi fejlesztések ne a gyógyhelyi jelleget biztosító természeti adottságok kárára történjenek. Ezekben a térségekben kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet védelmére. Meg kell óvni a levegő tisztaságát, minimálisra kell csökkenteni a zajártalmat, gondoskodni kell a természet (növényzet, domborzat, felszíni- és felszín alatti vizek) védelméről.
Klimatikus gyógyhelyek Magyarországon
- Mátra
A legismertebb hazai klimatikus gyógyhely, és egyben az ország legmagasabb pontja a Kékestető (1015 m). Természeti adottságai igen kedvezőek, gyönyörű panorámája Magyarországon páratlan. Mérsékelt szubalpin jellegű klímája, kristálytiszta levegője gyógyító hatást eredményez. A napsütéses órák évi száma jóval a hazai átlag felett van. Tengerszint feletti magasságának köszönhetően már érezhetően alacsonyabb a légnyomás, ennek következtében kisebb nyomás nehezedik a mellkasra, ezért nagyobb tüdőfelületen történik a légcsere. Mind idült légzőszervi megbetegedések, mind szív- és érrendszeri betegségek esetén ajánlott. A kékestetőihez hasonló szubalpin jellegű klíma található a Galyatetőn, illetve Mátraházán, Mátrafüreden is.
- Bükk
A Bükk, mint hazánk legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő hegysége a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ajánlható. Mivel a hegység legmagasabb régiói nemzeti parki védelem alatt állnak, itt elsősorban a túrázás, természetjárás során élvezhető a hegység kedvező klímája. Az alacsonyabb térségekben kiépült népszerű üdülőhelyek (Lillafüred, Szilvásvárad) kímélő klímája rekreációra, sportolásra alkalmas.
- Soproni-hegység
A határon túl húzódó Rozália-hegység legkeletibb nyúlványa. Az Alpok közelsége miatt kialakult szubalpin jellegű éghajlata kímélő klíma, a pihenést nagymértékben elősegíti. Sopron szubalpin levegője, kellemes klímája messze földön híres, jótékony hatást fejt ki az üdülni, regenerálódni vágyó vendégekre. A Soproni-hegység Natúrpark kiemelt sajátossága a Lövérek államilag is elismert gyógyhely minősítése, ahol a szívpanaszokkal küszködőknek, a vérszegényeknek, a pajzsmirigy-túltengésben szenvedőknek, az idült légúti panaszoktól szenvedőknek és emésztőrendszeri problémával rendelkezőknek folyik a kezelése.
- Kőszegi-hegység
A Kelet-Alpok legkeletibb nyúlványa, az ország egyik legcsapadékosabb térsége. Az országban itt a legmagasabb a levegő abszolút páratartalma, amely az allergiával és egyéb légúti betegségekkel küszködők számára különösen kedvező.
- Dunazug-hegység
A Dunántúli-középhegység északkeleti tagja, a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Dunazug-hegység és egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb tagja a 757 m magas Pilis. A térség legismertebb és legkedveltebb üdülőhelye, klimatikus gyógyhelye Dobogókő (699 m). Itt áll az ország egyik legrégebben épült turistaháza. Népszerűségét a kellemes környezetnek, és a Főváros közelségének köszönheti.
Forrás
- Németh Á. (2008): Bioklimatológia. In: Holicska Sz. [szerk.]: Emberpróbáló időjárás - Orvosmeteorológiáról mindenkinek. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest; pp. 180-200.
