Az áprilisi csapadékmennyiség országos átlagban 27,4 mm, amivel a 23. legszárazabb április az elmúlt 125 évben. Területileg két részre oszlik a hónapban hazánk: nagyon kevés csapadék keleten és északnyugaton, a köztes területeken 40-70 mm. A legtöbb csapadékban részesülő tájak a Duna és a Dráva mentén, illetve az Északi-középhegységben találhatók. Ezek közül is kiemelkedik a Gerecse és a Börzsöny (80-90 mm-es havi összeg). A Dunántúl nyugati és északnyugati felén többnyire 25 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, akárcsak az Alföld legnagyobb részén. Az Alsó-Tisza-vidék, a Jászság, a Körös-Maros köze és a Hanság a legszárazabb 10 mm alatti havi összeggel. Összesen 92 db állomásunkon nem érte el ezt az értéket az áprilisban lehullott mennyiég. A legnagyobb havi összeget Tardos állomáson regisztráltuk: 97,6 mm-t, a legalacsonyabbat pedig Lőkösháza Arany János utca állomáson: 3,7 mm-t. A legnagyobb napi csapadékot április 24-én szintén Tardoson mértük: 54,3 mm-t, a csapadék formája eső, zivatar volt.

Az április havi csapadékösszeg jócskán elmarad az 1991-2020-as normáltól, mindössze kétharmada (68%-a) a megszokottnak. Hazánk legnagyobb részén csapadékhiány lépett fel (4. ábra), csak a Duna vonalában (Komárom és Mohács között) valamint foltokban az Északi-középhegységben és a Balatontól délre érte el (vagy haladta meg) a sokéves átlagot a havi összeg. A szokásos érték duplája vagy afeletti összeg jelentkezett a Gerecsében, a Börzsönyben, a Duna menti síkságon és a Mezőföldön. A száraz területek nagyobb részén (Alföld, a Balatontól az északi és nyugati országhatárokig terjedő tájak) a sokéves átlag alig 50%-a hullott áprilisban. A legnagyobb hiányok ott mutatkoznak, ahol a havi összeg 10 mm alatti: Alsó-Tisza-vidék, Jászság, Körös-Maros köze. Ezekben a térségekben mindössze a megszokott mennyiség 10%-a érkezett.