A nyár átlaghőmérséklete 22,1 °C, így több mint 1 fokkal meghaladta az 1991-2020-as átlagot. Az évszakos középhőmérsékletek az ország nagyrészén 21,5 és 22,5 °C között alakultak. Az Alföld déli és középső részén volt ennél melegebb, itt 23 °C-ot meghaladó háromhavi átlagok jelentkeztek. 20 fok alatti értékek kizárólag a hegyvidékeken, főként az Északi-középhegységben fordultak elő. A legmagasabb értéket Szeged belterület állomáson kaptuk 24,7 °C-ot, míg Kékestetőn mindössze 17,2 °C-ot mértünk. (1. ábra).

A 2. ábrán jól látható, hogy az ország nagyrészén 0,5-2 °C-kal volt melegebb a sokévi átlagnál. Alacsonyabb (0-0,5 °C) értékek összefüggő területen csak Északkelet-Magyarországon adódtak. 2 °C-ot meghaladó különbségek Szeged, Pécs, valamint a Mátra térségében fordultak elő.

Az idei nyár országos átlagban 1,2 °C-kal volt melegebb a sokéves átlagnál (3. ábra). Az átlagosnál hűvösebb májust követően mindegyik hónapban pozitív anomália volt jellemző. A legnagyobb mértékben a június tért el az 1991-2020-as értéktől (+2,5 °C); ezt követi a július (+0,7 °C), majd az augusztus (+0,5 °C).

A küszöbnapok adatai is azt mutatják, hogy a 2025-ös nyár az átlagosnál melegebb időjárással telt. Nyári napból 12-vel, hőség napból pedig 16-tal volt több, az 1991-2020-as időszak átlagánál. Forró napból 5-tel volt több, ami majdnem 3-szorosa a sokéves átlagnak. Meleg éjszakából pedig 1 nappal kaptunk nagyobb értéket a megszokottnál (I. táblázat).

A nyári középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása a XX. század kezdete óta +2,0 °C.

2025 nyara a hetedik legmelegebb lett 1901 óta. A június hónap is előkelő, második helyen végzett a júniusok rangsorában, miközben a július és az augusztus is a megfelelő hónapok felső harmadában foglal helyet. (II. táblázat).