Magyar vonatkozású cikk a Meteorological Applications folyóiratban

Rövid összefoglaló a cikkben leírt eredményekről

Az elmúlt 120 év adatai alapján légköri távkapcsolat valószínűsíthető az ősz eleji (szeptemberi) észak-atlanti átlagos légnyomás és a tél eleji (decemberi) közép-európai átlaghőmérséklet között (1. ábra). A távkapcsolatban lényeges szerepet játszhat az Atlanti-óceán északi medencéjében a vízfelszín átlaghőmérsékletében (SST) több évtizedes időskálán megfigyelhető periodikus ingadozás (Atlantic Multidecadal Oscillation, AMO), amely megszabhatja a kapcsolat irányát, előjelét. Pozitív AMO fázis idején átlagosnál magasabb szeptemberi észak-atlanti légnyomás után jó eséllyel az átlagosnál hidegebb december következik Európa középső részén, alacsonyabb légnyomás után pedig enyhébb. Ennek oka, hogy az észak-európai (döntően brit-szigeteki, skandináv-félszigeti) blocking-hajlam előbbi esetben általában erős, utóbbiban gyenge az év utolsó hónapjában. Az erős 1903–1925-ös negatív AMO fázis idején a kapcsolat a pozitív AMO fázisok idején megfigyelttel ellentétes előjelű, ám rendkívül erős volt (2. ábra). Mivel a feltárt légköri távkapcsolatot háromhavi késleltetettség jellemzi, ezért prognosztikai potenciállal rendelkezik, segítségével az aktuális AMO-fázis ismeretében szeptember végén valószínűségi előrejelzés adható a közép-európai decemberi hőmérsékleti anomália irányára.

1. ábra
Az észak-atlanti térség szeptemberi légnyomás-anomáliája és Közép-Európa decemberi hőmérséklet-anomáliája
„normális” (1896–1902, 1924–2015) és „ellentétes” (1903–1923) viselkedés idején.
Az anomália az 1901–2000-es átlaghoz viszonyít.

2. ábra
A szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália és a decemberi közép-európai hőmérséklet-anomália
1896-tól 1935-ig, valamint az AMO szeptemberi értékei.