2019. június 26. szerda
Tanulmányok

OMSZ: 2013. augusztus 12. 10:37

Forróság augusztus első felében (2013. augusztus 8-9.)

A 2013. július 27. és 29. közötti forró periódust követő átmeneti lehűlés után rövid időn belül újabb hőhullám érte el Magyarországot. A rendkívüli meleg 2013. augusztus 8-án (csütörtökön) érte el tetőpontját.

 Horváth Ákos és Kohlmann Márk

Az OMSZ automata mérőhálózata Győrben 40,6, Budapest-Újpesten 40 °C-ot mért. Pér, Sümeg és Tata mérőállomásokon 39,9 °C-ot regisztráltak. Az ország legmelegebb területe az északnyugati országrész volt, ahol több helyen is 39 °C fölött volt a legmagasabb hőmérséklet (1.ábra).

A rendkívüli meleget ezúttal is két fő hatás együttese okozta. Egyrészt a hosszú ideje tartó, zavartalan napsugárzás, másrészt a Szaharából származó forró légtömegek fölénk sodródása. Mindehhez hozzáadódott még a rendkívül száraz talajállapot, aminek következtében a besugárzás a talajnedvesség hiányában a párologtatás helyett szinte teljes mértékben közvetlenül a levegő melegítésére fordítódott.


Időjárási helyzet

A korábban leírt júliusi forrósághoz hasonlóan ezúttal is egy délnyugati áramlási rendszer alakult ki egy Nyugat-Európa fölötti ciklon és egy Kelet-Európa fölött elhelyezkedő anticiklon között. Az áramlás Észak-Afrikából forró légtömegeket szállított Közép – Európa fölé. Az áramlási helyzetre jellemző, hogy Egyiptomban (Kairóban) 2-3 °C-kal alacsonyabb maximumhőmérsékletet mértek az adott napon, mint a Kisalföldön. A messze északra felnyúló meleg léghullám az egész hemiszféra markáns jelensége volt (2.ábra).

A melegadvekció mértékét jól tükrözi a 850 hPa hőmérsékleti mezejében kialakult meleg gerinc felépülése: 20 °C-os hőmérsékleti izoterma beborította a Mediterráneum, majd a Kárpát-medence térségét (3.ábra). A rendkívül meleg levegőben az alsó légrétegek nagyon labilissá váltak, jellemző, hogy a Budapesten 2013.08.08. 12:00 UTC-s rádiószondás felszállásban a talaj közelében a hőmérsékleti gradiens értéke meghaladta a száraz adiabatikus gradiens értékét, a 800 hPa-os szintig abszolút labilis rétegződést eredményezve (4.ábra).

A labilis rétegződés ellenére Magyarországon még gomolyfelhők sem jelentek meg, ami a rendkívül száraz levegőnek tudható be. A legmagasabb napállás idején a meleg gerinc az ország nyugati része fölött húzódott, ennek köszönhetően elsősorban a Kisalföldön, illetve az Alpokalján volt a legmelegebb (Győr-Likócs, 40,6 °C) , szemben az előző júliusi hőhullámmal, amikor Baja térségében érte el a hőmérséklet a 40 °C fokot. A kisalföldi magas hőmérséklethez az is hozzájárulhatott, hogy augusztus 8-án elmaradt a Duna völgyében az előző napokban rendszeressé vált hajnali hideg-beszivárgás északnyugat felől.


Helyi hatások

A helyi hatások ugyancsak a forróság kialakulásának irányába hatottak. A napsugárzás energiája, amely alulról melegíti a légkört, részben a felszíni hőmérséklet emelésére (szenzibilis hőáram), részben pedig a felszíni nedvesség párolgására fordítódik (látens hőáram). A rendkívül száraz talajban a párolgás minimális volt, így a napsugárzás energiája legnagyobbrészt a légkör melegítésére fordítódott. A száraz talaj és a sivatagi eredetű száraz levegő Magyarországon is a sivataghoz hasonló légállapotot idézett elő. Jellemző, hogy a péri 39,9 °C-os maximum 18,9 °C-os minimumról indult, és a legmagasabb hőmérsékletek időpontjában a harmatpontok mindössze 10 °C körül alakultak. Ugyancsak a több napja tartó zavartalan napsugárzás hatására az erőteljesen felmelegedett talaj nem engedte, hogy a levegő a harmatpont közelébe hűljön, így például péri 18,9 °C-os minimumhőmérséklet 5,9 °C-kal magasabb volt, mint a hajnali harmatpont (azaz „normál” körülmények között 18,9 helyett 13 °C-ról indult volna a nappali felmelegedés) (5 (a-b) ábrák).


Másnapi maximumok

2013.08.09-én pénteken a Magyarországot megközelítő lassú mozgású, hullámzó hidegfront hatására a Nyugat-Magyarország fölötti meleg gerinc elkezdett leépülni, délkelet felé tolódott, ám nem hagyta el az ország területét. Ez az aznapi maximumhőmérsékletek eloszlásában is jól kivehető volt: a hőmérséklet az északnyugati országrészben „csak” 35 °C körül alakult, míg a középső és déli országrészben több helyen újfent meghaladta a 38 °C-ot, illetve Baján elérte 39,5 °C-ot (6.ábra).

 

1. ábra

1. ábra
2013.08.08.: a maximális hőmérséklet területi eloszlása az OMSZ automata mérőhálózat adatai alapján

 

2. ábra

2. ábra
A 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete és magassága 2013.08.08. 00:00 UTC-kor az északi hemiszférán;
az ábrán jól kirajzolódik az Afrikából északkelet felé húzódó meleg gerinc


3a. ábra 3b. ábra 3c. ábra

3. (a), (b), (c) ábra
Az ábrákon a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete és magassága látható, a 2013.08.06-07-08 12:00 UTC-s analízisek alapján;
az ábrákon a meleg gerinc északkelet felé húzódása figyelhető meg (szaggatott vonal: 20 °C-os izoterma)

 

4. ábra

4. ábra
Rádiószondás felszállás 2013.08.08. 12:00 UTC-kor Budapest-Lőrinc állomásról; a profilon jól megfigyelhető a teljes vertikumra
jellemző szárazság, valamint az erős besugárzás mellett felmelegedett talaj fölötti rétegekben az ún. „szuper”-adiabatikus rétegződés


5a ábra 5b. ábra

 5. (a),(b) ábra
A 2013.08.08-át megelőző éjszaka minimumhőmérséklet (a), valamint harmatpont-eloszlása 05:40 UTC-kor (b);
a levegő legalacsonyabb hőmérséklete többfelé jóval a harmatpont fölött maradt

 

6. ábra

6. ábra
2013.08.09.: a maximális hőmérséklet területi eloszlása az OMSZ automata mérőhálózat adatai alapján;
a maximumok az ország déli részén alakultak ki


OMSZ: 2013. augusztus 12.


Tanulmányok